Álmatlanság

Fontos, hogy a szer megfelelő szinten és időben oldja a nyugtalanságot és a szorongásos állapotokat, mert ezek elmélyülése súlyosabb kórképekhez vezethet. A családorvosok betegforgalmának adatai alapján a betegek 15%-a hangulati és/vagy enyhébb, súlyosabb szorongásos zavarban szenved. A mentális betegségek közül az egyik legnagyobb csoportot pedig éppen ez utóbbi kórképben szenvedő betegek alkotják. Viszont még ennél is nagyobb azon betegek aránya, akik valamilyen alvászavarral küszködnek, melyhez gyakran társul idegesség, nyugtalanság, esetleg az egész napra kiterjedő stresszes állapot. Ilyenkor nyugtató, altató szedése javallott.

Erre a célra különösen alkalmasak a természetes alapú, gyógynövénytartalmú készítmények, mert kevésbé jelentkezik a hozzászokás veszélye és a másnapi levertség, ernyedtség, álmosság kísérő tünete. Ez különösen gépjárművezetés és veszélyes gépek üzemeltetése esetén lényeges. Még javítani kell a statisztikánkat a közúti balesetek okozta halálozások arányszámában. A különböző külső okok miatti halálozás még mindig igen magas Magyarországon, s a népegészségügy egyik prioritása ezek csökkentése.

Minden negyedik ember valamilyen alvási zavartól szenved. A huszonéveseknél minden tizediknek, az ötvenen felülieknél majd minden másodiknak van ilyen problémája. Sokan csak hosszas kínlódás után fordulnak orvoshoz, mikor a krónikus alvászavar okának kiderítése és kezelése már nehéz dolog.

Kiváltó okok

Az alvászavarral küszködő páciens környezete, életmódja, problémái egyaránt fontosak a kezelőorvos számára, hiszen sokszor pszichés vagy szomatikus alapbetegség rejlik az alvászavar hátterében. Ám legtöbbször a beteg helytelen, rendszertelen életmódja a kiváltó ok. Ez általában egy átgondolt, jól kialakított napi életritmussal helyrehozható. Fontos, hogy lefekvés előtt kerüljük a központi idegrendszert zavaró anyagok használatát (kávé, tea, nikotin stb.). Ügyelni kell a helyes táplálkozásra is. A könnyű vacsorát célszerű már jóval lefekvés előtt elfogyasztani. A még nem krónikus alvászavarok kiküszöbölését segíthetik a rendszeresen végzett relaxációs gyakorlatok is, amelyek nemegyszer bármilyen altatónál hatásosabbnak bizonyulnak.

Lelki tényezők

A pszichikai és szociális eredetű alvászavarok a nappali túlfeszítettséggel is magyarázhatók. Az ilyen állapotban lévő páciens lefekvés után is zaklatott idegállapotban marad, sőt ez fokozódik, s szorongás vesz rajta erőt. A nappali sérelmek, esetleg megaláztatások, mulasztások ilyenkor a beteg tudatában meghatványozódnak, s akadályozzák az alváshoz szükséges ellazulást, idegi nyugalmi állapot kialakulását. Ha ez az állapot tartóssá válik, depresszióba fejlődhet át, de ilyenkor nem altatókra, hanem pszichológiai kezelésre van szükség.

Mi a teendő?

Krónikus alvászavar esetében a "megrendszabályozott életmód" már nem elég a panaszok megszüntetésére. Ilyenkor az orvos - lehetőleg minél kevesebb mellékhatással járó - altatót szokott felírni a betegnek. Fontos, hogy ha az alvászavar megszűnik, fokozatosan megszüntessék az altató szedését, így elkerülhető a függőség kialakulása. Sokak szerint hasznos, ha a beteg alvásnaplót vezet, melybe reggel feljegyzéseket készít arról, hogyan aludt. Sokszor az alvótárs elmondásából derül ki, hogy a beteg "notórius horkoló" és saját horkolására riad fel. Az álmatlanságot nemegyszer az ún. apnoe szindróma okozza. Ez azt jelenti, hogy a betegnek alvás közben óránként mintegy tíz alkalommal légzészavarai annak, s egy-egy kimaradás több másodpercre is kiterjedhet. Ha a beteg hipertóniában is szenved, az apnoés zavart éjszakai vérnyomáskiugrás is kíséri. Alvási zavarokat okozhatnak különböző szív- és tüdőbetegségek, anyagcserezavarok, az angina pectoris stb. is. Tehát indokolt minden csökönyösebb esetben a beteg kikérdezését bizonyos diagnosztikai minimálprogrammal kiegészíteni, amely a tüdő- és szívfunkcióra és laborvizsgálatra terjed ki.

dr. Árkus Zsuzsa
belgyógyász