Több mint húszmillió felnőtt amerikai szenved obstruktív alvási apnoéban (OSA) a National Sleep Foundation adatai szerint. A betegségeben szenvedők légzése alvás közben periodikusan leáll, amely a felső légutak elzáródásának következménye. Ezt okozhatja a nyelv nagy mérete, a kötőszövetek vagy akár a torok izmainak ellazulása is. A légzésleállások időtartama tíz másodperctől kezdve percekig is eltarthat, s ezek a szervezetben lévő oxigén szintjének csökkenését eredményezik. Gyakoriságuk rendszerint az óránkénti 5-30 alkalom között mozog, de számuk akár meg is haladhatja ezt a szintet. Megerőltetik a szívet, s számos súlyos egészségügyi probléma kialakulásához vezethetnek.
A kezeletlen alvási apnoe magas vérnyomáshoz, szívrohamhoz, stroke-hoz, kóros elhízáshoz, cukorbetegséghez, szívelégtelenséghez vagy szabálytalan szívritmushoz vezethet, ugyanakkor növelheti a munkahelyi vagy közlekedési balesetek valószínűségét.
Bárki szenvedhet alvási apnoéban, nemre vagy korra való tekintet nélkül. Rendszerint azonban nincsenek tudatában annak, hogy légzésük leáll az éjszaka folyamán.
Az alvási problémákat mindenképp meg kell vitatni a háziorvossal, betegség gyanúja esetén pedig szakembert kell felkeresni. Az éjszakai alvás megfigyelése, poliszomnográfia (PSG) készítése mellett történik, a betegség besorolásának és kezelhetőségének megállapítása céljából. Adatokat gyűjtenek a légzéskimaradásról, a gyakori ébredésről és a vér oxigén szintjének változásairól. A vizsgálatok otthoni vagy laboratóriumi körülmények között is elvégezhetőek.
A terápia során orrmaszk biztosítja a folyamatos levegő-áramlást. A levegő nyomása megakadályozza a légút összeomlását, utat engedve az alvás alatti szabad légzésnek. A megfelelően alkalmazott noninvazív beavatkozás csökkentheti az alvási apnoe tüneteit.
Alternatív kezelési módok:
Az alvási apnoe következményeinek csökkenése mellett alacsonyabb lesz a vérnyomás, csökken a stroke és a szívroham kockázata. Összességében elmondható az életminőség átfogó javulása.
Café Pr