Mi az az asztmás roham?

Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, melyben számos sejt és sejtalkotó rész vesz részt. A gyulladás következtében nyálkahártya-duzzanat, hörgőgörcs alakul ki, a hörgőkben sűrű tapadós váladék termelődése indul meg. Ez a hörgők átmérőjének csökkenéséhez vezet, így a légáramlás a tüdőben zavart szenved. A légzés nehezítetté válik, légszomj, mellkasi szorító érzés, köhögés alakul ki. A tünetek főként kora reggel vagy éjszaka jelentkeznek leggyakrabban, spontán vagy gyógyszeres kezelésre megszűnnek.

Milyen gyanújelek esetén gondoljunk asztmára?

Provokáló tényezők (pollenek, kórokozók, fizikai terhelés, irritáló anyagok) hatására a légzés sípolóvá válik, izgatott vagy rohamszerű köhögés alakul ki. Ha a tünetek súlyosbodnak, életet veszélyeztető állapot, asztmás roham jöhet létre. Ilyenkor a beteg légszomja fokozódik, kilégzése hosszú, hangos, bőre sápadt, verejtékezik, ajkai kékes színűek.

Ha felmerül az asztma gyanúja, feltétlenül gyermektüdőgyógyászhoz kell fordulni. A kivizsgálás menete egyszerű, a gyermekek számára nem megterhelő. A betegek kikérdezése, általános orvosi vizsgálata mellett allergológiai vizsgálatok (bőrpróba, vérallergiatesztek) és a tüdőkapacitás mérése a legalapvetőbbek. Az asztma más tüdőgyógyászati kórképektől való elkülönítésében további vizsgálatok (mellkas-röntgenfelvétel, fül-orr-gégészeti vizsgálat, hörgővizsgálat stb.) jöhetnek szóba. A betegség eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a részletes, pontos kivizsgálás, a betegség súlyosságának meghatározása. A gyógyszeres kezelés két pilléren nyugszik. Az egyik a rohamoldó vagy hörgtágító kezelés, amelyet csak tünetek (nehézlégzés, sípolás, zihálás) esetén kell alkalmazni. A másik a gyulladáscsökkentő kezelés, mely a krónikus nyálkahártya-gyulladás mérséklésére irányul, és több hónapig vagy évig tartó, naponta egyszeri vagy kétszeri, folyamatos gyógyszerszedést jelent.

Mit tegyünk, ha gyermekünknek asztmás rohama van?

Próbáljunk higgadtak maradni, mert a pánik, a riadalom továbbrontja a beteg állapotát. Ha még nem fordult elő roham, akkor vigyük a beteget friss levegőre, és mindenképpen kérjük ügyelet, mentőszolgálat segítségét. Amennyiben már kivizsgált asztmás betegről van szó, lélegeztessük be a rohamoldó, hörgtágító gyógyszereket, és ezt még 2-3 alkalommal 20 percenként ismételjük meg. Amennyiben a kezelés mellett a gyermek állapota romlik vagy változatlan marad, haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget (ügyelet, mentők). Ha jelentős javulás következik be, általában a kórházi felvétel elkerülhető. Fontos, hogy a tünetmentes időszakokban tartsunk "száraz" edzéseket, tehát gyakoroltassuk a gyermekkel az inhalációs eszköz(ök) használatát, mert súlyos állapotban az inhalációs technikai nehézségek kiküszöbölésére már nincs idő.

Kinövi-e a gyermek az asztmáját?

A csecsemő- és kisdedkorban asztmatikus hörghurutokban szenvedő gyermekek kétharmadánál a tünetek megszűnnek, ők azok, akik "kinövik" a betegséget, de ők igazán nem is tekinthetők asztmásnak. Esetükben arról van szó, hogy légúti fertőzésekre sípoló légzéssel, nehézlégzéssel reagálnak. Kezelésük az asztmásokhoz hasonlóan történik, de a hurutos, lázas betegségek ritkulásával, elmaradásával tüneteik is megszűnnek. A betegek egyharmadánál azonban a tünetek fennmaradnak, belőlük lesznek az igazi asztmások. Állapotukat még egyéb rizikófaktorok is súlyosbíthatják, pl. egyenes ági rokonok közötti allergia, asztma előfordulása, a passzív dohányzás, vagy serdülőkorban az egyre gyakoribbá váló aktív dohányzás.

Az asztmás gyermekek állapota a folyamatos gyógyszeres kezelés mellett stabilizálódik, amely azt jelenti, hogy a nehézlégzéses állapotok ritkulnak, illetve megszűnnek. Hosszabb tünetmentes időszak után a rendszeres gyógyszeres kezelés csökkenthető, majd elhagyható. Azonban nem lehet megmondani, hogy a tünetek visszatérnek-e, lesz-e szükség ismét tartós gyógyszeres kezelésre vagy sem.

A rohamokat megelőző, tartós gyógyszeres kezelés mellé kiegészítésként vitaminok (A-, E-, C-vitamin) adhatók, valamint fontos a rendszeres testmozgás, a mellkasi, különösen a légzőizmok erősítése. Elengedhetetlen a rendszeres gondozás, a gyógyszerek belégzési technikájának ellenőrzése, tökéletesítése.

Összefoglalva a gyermekkori asztma a részletes kivizsgálást követően jól "kézben tartható" betegség, de mind a diagnózis felállítása, a kezelés, valamint a betegek gondozása szakember, gyermektüdőgyógyász feladata. Sikeres terápiához azonban a gyermektüdőgyógyász, a háziorvosok és a szülők együttműködése elengedhetetlen.

dr. Bánfi Andrea
gyermektüdőgyógyász