A kardiológia csodái: szívkatéteres műtét, echokardiográfia

25000-30000 ember kap infarktust évente

Ma a szív- és érrendszeri megbetegedések vezető halálozási oknak számítanak Magyarországon. Évente 50-60 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, ami háromszorosa az EU országok átlagának. Minden évben huszonöt-harmincezer ember kap infarktust Magyarországon. A férfiaknál a keringéssel kapcsolatos betegségekből eredő halálesetek 21 százalékáért felel az infarktus, a nőknél ez az arány 13 százalék. A korszerű gyógyszerek alkalmazásával már tíz százalék alá lehetett szorítani a halálozási arányt, azonban további innovatív gyógyszerekre és módszerekre van szükség.

A PCI (Percutan Coronaria Interventio), a koszorúerek ballonos tágítása hazánkban még csak napjainkban kezd szélesebb körben is ismertté válni, ezért a Magyar Kardiológusok Társasága kongresszusai történetében először a Novartis Hungária "élő" szívkatéteres koszorúér műtéti közvetítést szervezett. Az érdeklődő orvosok a leghozzáértőbb szakemberek, a magyar PCI centrumok vezetőinek útmutatásával, szinte testközelből kísérhettek végig a beavatkozást.

A PCI beavatkozásról

A PCI (Percutan Coronaria Interventio), a koszorúerek ballonos tágításának óriási jelentőségét többek között az egyszerűsége adja. Az eljárás során először feltérképezik a koszorúerek állapotát és azok szűkületeit. Ezt követően jellemzően a combnál behatolva az ereken keresztül egy vezetőkatétert, majd ezen keresztül speciális ballonkatétert juttatnak el a szűkület helyéig. Amikor a katéter eléri a szívkoszorúér-szűkületet, akkor a ballont nagy nyomással felfújják, a felfújt ballon pedig szétroncsolja a koszorúér-szűkületet okozó lerakódást (plakkot) anélkül, hogy a koszorúér fala komolyabban sérülne. Az esetek többségében a ballonra belső érprotézist (finom fémhálót) is rögzítenek, amit ugyanezen módon juttatunk a megfelelő helyre és a ballon segítségével préselünk az ér falába.

Akinél katéterrel nyitják meg az elzáródott eret, annak a túlélési és felépülési esélyei jóval kilencven százalék felett vannak. A gyógyult beteg a korábbihoz hasonló aktív életet élhet a továbbiakban. Hazánkban a katéteres értágítások száma az elmúlt évben meghaladta a tizenkétezret, és az akut betegek aránya is minden centrumban folyamatosan növekszik, köszönhetően az ország egyre nagyobb részére kiterjedő 24 órás katéteres akut infarktus - ügyeleteknek.

Út az infarktusig

Az infarktushoz vezető úton már évekkel az infarktus bekövetkezése előtt elindul az átlagos beteg. A magasvérnyomás-betegség (hipertónia) - mint kockázati tényező - az eddig megismert leggyakoribb betegség és a harmadik leggyakoribb halálok a világon. Hazánkban 6-800 ezer embert érint, gyakorisága a 40 év alatti lakosság körében 20 százalék, 65 év felett viszont már a 60 százalékot is meghaladja. Az ideálisnál magasabb vérnyomás károsítja az érfalakat, a sérülések pedig ideális "terepet" kínálnak az elzáródások kialakulásához.

A zsíranyagcsere-betegségek a felnőtt lakosság kétharmadát érintik valamilyen módon. A koleszterin vérben történő továbbjutását a koleszterinszemcsét körülvevő - sűrűségük alapján osztályozott lipoprotein nevű - fehérjeburok segíti elő. A vérben az alacsony denzitású lipoprotein (low density lipoprotein: LDL) tartalmazza a koleszterin nagy részét, és szállítja azt a májtól a test különböző szerveihez. Ha a véráramban túl sok az LDL - koleszterin, könnyen létrejöhet ateroszklerotikus lerakódás az érfalakon, mivel a vérben keringő felesleges LDL-szemcséket felveszik a falósejtek, majd - pl. jellemzően az érfalsérülések helyén - beépülnek az erek falába. Így idővel kis párnácskák (plakkok) képződnek, melyek az ereket beszűkítik, és akadályozzák a szövetek vérellátását. Ez tulajdonképpen a hétköznapi életben érelmeszesedésnek hívott folyamat. Ha mindez a koszorúerekben történik, akkor értelemszerűen közvetlenül a szív sérül, szívizom-elhalás, szívinfarktus alakul ki.

Ráadásul a lerakodásoknál - összetételüktől függően - előfordulhat a már létrejött plakkot körülvevő burok megrepedése, lehetővé téve, hogy a vérlemezkék összetapadjanak a maggal. Az így kialakult vérrögök mérsékelt fokú szűkület esetén is könnyebben elzárják a szívkoszorúereket.

Az életmód szerepe rendkívül fontos

A hipertónia étrendi, életmódbeli változtatásokkal, valamint gyógyszeres kezeléssel kontroll alatt tartható, minden negyedik hipertóniás szívbetegnél a szívinfarktusok 30-40 százaléka megelőzhető lenne. Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a 140/90 Hgmm alatti cél-vérnyomásérték elérésével számottevően - akár 25-50 százalékkal is - csökkenthető a szövődmények kialakulásának, illetve a betegek ezzel összefüggő elhalálozásának kockázata. Jelenleg azonban a kezelt betegek 50-70 százaléka nem éri el a kívánt cél-vérnyomásértéket!

Másfelől minden egy százaléknyi koleszterinszint csökkenés két százalékkal mérsékeli a szívinfarktus előfordulásának kockázatát, így korántsem érdektelen a prevenciós hatékonyság kérdése. A legújabb gyógyszerek segítségével akár 30-50 százalékkal is mérsékelhető a káros koleszterin szintje.

A szekunder prevencióról – önmagában a legmodernebb eljárás sem csodaszer

A PCI - bár rövid távon kitűnően javítja a betegek esélyeit és tüneteit - önmagában nem csodaszer, megfelelő utógondozás nélkül hosszabb távon a betegek egy részénél ismételten szükségessé válhat a katéteres műtét elvégzése.

A szívizominfarktuson átesett betegek döntő részénél a túlélési esély javításának egyedüli és egyben leghatékonyabb módja a megfelelő, hosszú távú, szekunder prevenciós stratégia alkalmazása. A már érintett betegek körében a megelőzés jelentőségét mutatja, hogy az összes szívroham fele ismételt bekövetkezésű, az első szívinfarktust követő hat éven belül a már érintettek 40 százaléka újabb szívrohamot vagy szívinfarktust szenved el, aminek túlélésére már csak negyed annyi esélyük van, mint az első alkalommal.

Az utógondozás egyik fő pillére az életmód-változtatás. A dohányzás elhagyása után egy évvel a rizikó akár a felére is csökkenhet, a táplálkozási szokások átalakításával is komolyan mérsékelhető a kockázat, mint ahogy a megfelelő testmozgás is negyedével faragja le az esélyeinket egy következő beavatkozásra.

A gyógyszeres prevenciról

Az elmúlt évek klinikai vizsgálatai egyértelműen bizonyították a gyógyszeres prevenció kedvező hatásait is. A speciálisan PCI beavatkozáson már átesett betegekkel készült LIPS - tanulmány kimutatta, hogy a koleszterinszint megfelelő csökkentése átlagosan negyedével mérsékli a kockázatot, ráadásul a pozitív eredmények a páciensek koleszterinszintjétől függetlenül megmutatkoztak. Egy másik tanulmány pedig rámutatott arra, hogy megfelelő vérnyomáscsökkentők segítségével is hasonló mértékben mérsékelhető a rizikó.

VM.komm.