Mit tegyek, ha magas a vérnyomásom?

Mikor beszélhetünk magas vérnyomásról?

Magas vérnyomásnak az tekinthető, ha a felső érték eléri vagy meghaladja a 140, az alsó érték pedig a 90 Hgmm-t. A felső (szisztolés) érték a szív összehúzódásakor, az alsó (diasztolés) pedig a szív elernyedésekor mért vérnyomás.

Az egy alkalommal mért magasabb vérnyomás még nem jelent betegséget, hiszen azt is figyelembe kell vennünk, hogy a vérnyomásunk az ideges feszültségtől függően változik, és a vérnyomás mérése önmagában is izgalmat okozhat. Van, akire nagy hatást gyakorol az orvosi rendelő és az orvos maga, és ez meghamisíthatja az eredményt. Előfordul olyan eset is, hogy valakinek csak az orvosi rendelőben magas a vérnyomása, amit „fehér köpeny hipertóniának” nevezünk. Ismételten magasabb vérnyomás azonban kivizsgálásra, kezelésre szorul.

Miért baj, ha magas a vérnyomásom?

A magas vérnyomás némileg hasonlít ahhoz a helyzethez, amikor túl sok folyadék kering egy túl szűk öntözőcsőben. Az érfalakra minden egyes szívösszehúzódáskor nagyobb nyomás nehezedik, mint amekkorára méretezték őket. Ennek következtében az érfalak apránként sérülnek, megrepedeznek, hasadoznak – máris kész a baj.

A vérben keringő zsírok (koleszterin) hajlamosak a sérült érfalhoz kötődni. A zsiradékkal, koleszterinnel telített sejtekből azután meszes lerakódások (plakkok) képződnek, amelyek beszűkíthetik az ereket. A szűkületen át a vér lassabban áramlik, könnyebben megalvad, s ily módon rögösödés (trombózis) keletkezhet. A szív koszorúereit főképpen a rögösödés, azaz az infarktus veszélyezteti. Az agyi erekben is kialakulhat trombózis, de ott szakadás, (agy)vérzés is előfordul. Ezeket nevezzük összefoglaló néven agyi érkatasztrófának vagy stroke-nak.

Másrészt az állandó magasabb nyomás ellenében a szívnek nagyobb munkát kell végeznie. Ez a fokozott terhelés egy idő után a szívizomzat kimerüléséhez, szívelégtelenséghez vezet. A tartósan magas vérnyomás a vese ereit is károsítja, és akár veseelégtelenséget is okozhat.

Hogyan jelentkeznek a tünetek?

A hipertónia gyakran panaszmentes, csak a szűrővizsgálat alkalmával derül ki. A szűréseknek éppen az a szerepük, hogy időben felfedezzék a panaszmentes betegeket, s mielőbb megkezdődhessen a kezelés.

Súlyosabb esetben lehetnek olyan panaszok, amelyek felhívhatják a figyelmet a vérnyomás emelkedésére: fejfájás, szédülés, fáradtság- és feszültségérzés, ritkábban látászavar, orrvérzés. A mellkasi fájdalom és a nehézlégzés már a szövődményekre is utalhat.

Mit tehet a szakember?

A magas vérnyomás feltétlenül orvosi ellenőrzésre és kezelésre szorul! A vérnyomás beállítását megelőzően kivizsgálás is szükséges, annak ellenére, hogy a vizsgálatok nagy valószínűséggel negatív eredményűek lesznek.

Az esetek mintegy 90%-ában maga a vérnyomás-emelkedés jelenti a betegséget. A fennmaradó kb. 10%-ban azonban a magas vérnyomás nem önálló betegség, hanem valamilyen más kór, például vesebetegség, hormonális zavar tünete. Ilyen esetekben a gyógykezelés lényege nem a vérnyomás beállítása, hanem az alapbetegség gyógyítása.

A vérnyomás beállítására igen sokféle gyógyszer áll az orvosok rendelkezésére, melyek hatékonysága egyénenként is különböző lehet. Ezért az optimális beállítás nagy türelmet igényel mind az orvos, mind a beteg részéről. Érthető, ha egy panaszmentes ember nem tekinti betegnek magát, feleslegesnek tartja a gyógyszerek szedését is. Különösen akkor, ha a helyreállított, normális vérnyomással átmenetileg rosszabbul érzi magát, hiszen szervezete a magasabb értékekhez szokott. Ilyenkor átmenetileg szédülés, fejfájás, koncentrációs zavar jelentkezhet. Semmiképpen sem szabad a gyógyszert ezért elhagyni, hiszen a panaszok hamar elmúlnak.

Mit tehetek én?

Ha anyagi lehetőségei lehetővé teszik, vásároljon vérnyomásmérőt, és vállalja saját maga a vérnyomása ellenőrzését. Ezzel felelősséget is vállal, és az orvos partnerévé válik betegsége gyógyításában. Azért vigyázzon, nehogy a „vérnyomásmérő rabjává” váljon. A túlzott betegségtudat ugyanolyan káros, mint a bagatellizálás!

Az életmódváltás is rendkívül fontos, és már 140/90 Hgmm-es határértékek esetén meg kell kezdeni. A gyógyszeres kezelés is minden esetben kiegészítendő megfelelő életmóddal.

Az életmódváltozás legfontosabb célja a szív- és érrendszeri rizikófaktorok mérséklése:

    • Igen fontos lenne a dohányzás elhagyása, mivel már két cigaretta elszívása után az alsó, diasztolés érték 10–20, a felső, szisztolés pedig 5–15 Hgmm-rel nőhet!
    • Jó hatású a fizikai aktivitás fokozása is. Lehetőleg valamilyen örömöt okozó sportot válasszunk! A jóga különösen hasznos, mivel nemcsak a testet mozgatja meg, de a lelket is harmonizálja.
    • Túlsúly esetén a testsúly 10 kg-os csökkentése a szisztolés értéket 5–15 Hgmm-rel csökkenti. De nemcsak a túlsúlyosoknak érdemes törődniük azzal, hogy mit esznek. Az utóbbi időben kidolgoztak egy diétát (DASH) kifejezetten magas vérnyomásosok számára. Ennek lényege a csökkentett telített zsírsav-, koleszterin- és nátriumtartalom, emelni kell viszont a kálium, kalcium és magnézium mennyiségét.

      Összetevői:

        • sok zöldség, főzelék és gyümölcs,
        • csökkentett zsírtartalmú tej és tejtermék,
        • teljes kiőrlésű gabonafélék,
        • baromfihúsok és halak,
        • diófélék és olajos magvak
        • hüvelyesek.
        • A szokásosnál jóval kevesebb só, édesség és cukorban gazdag ital.
      • Természetes gyógymódok kiegészítő kezelésként alkalmazhatók, orvosi ellenőrzés mellett.
      • Légzőgyakorlatok a légzés mélyítésével és lassításával stresszoldó és vérnyomáscsökkentő hatásúak lehetnek.
      • Az autogén tréning, a relaxáció kiválóan alkalmas a feszültség, a szorongás kóros körének áttörésére. A relaxációs gyakorlatok során nemcsak az izmainkat lazítjuk el, hanem megtanuljuk kontrollálni szerveink működését is. Lassíthatjuk szívműködésünket, légzésünket, megtanuljuk kitágítani ereinket, s ezáltal csökken a vérnyomás.

Rendkívül fontos, hogy magától ne hagyja el gyógyszereit, még akkor sem, ha a vérnyomásmérő rendszeresen normális értékeket mutat! A legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer ugyanis csak fokozatosan építhető le, mert a hirtelen leállás veszélyes vérnyomáskiugráshoz vezethet.

Stresszes az életünk

Akinek magas a vérnyomása, annak fokozottan ügyelnie kell, hogy stresszmentesen éljen. Persze, könnyű ezt mondani, de keresni kell a megoldást a nyugalom helyreállítására, mert az állandó feszültségnek következményei lehetnek.

A stressz csak előkészíti a talajt a betegség számára, de nem maga a stressz okozza a betegséget.

Nincsenek – vagy alig vannak – önmagukban betegség okozó helyzetek, csak olyan magatartások, szokások, amelyekkel az ember reagál a helyzetre. A helyzet rendezését, megoldását pedig nagymértékben befolyásolja annak egyéni jelentése. Vagyis nem magára a helyzetre reagálunk, hanem arra, amit az számunkra jelent.

Mást jelent az állásvesztés húsz-, illetve ötvenéves korban, mást a kistelepülésen élő szakképzetlen bedolgozónak és mást a magasan képzett menedzsernek, aki után fejvadászcégek kapkodnak. Mást jelent a nyugdíjazás annak, akinek élete értelme volt a munka, mint annak, aki kínos kötelezettségek tömegétől szabadul meg, és alig várja, hogy végre horgászszenvedélyének élhessen. Mást jelent egy meghiúsult üzletkötés, füstbe ment szerződés virágzó üzletmenet idején, s megint mást akkor, amikor a csőd fenyeget. A teljesítménykihívásokat is igen eltérően ítélik meg az emberek attól függően, hogy mekkora az önbizalmuk, a becsvágyuk, s mennyi örömöt találnak a tevékenységükben.

Problémaközpontú megküzdés

Az egyén akkor választja ezt a stratégiát, ha úgy érzi, hogy van esélye befolyásolni a fennálló vagy fenyegető stresszhelyzetet. Arra összpontosít tehát, hogy megkísérelje elkerülni, vagy megváltoztatni azt. Ennek során először is pontosan meghatározza a problémát, lehetséges megoldási módokat dolgoz ki, ezek közül választ, majd végrehajtja a kiválasztott megoldást.

Dr. Valló Ágnes
belgyógyász