A pikkelysömör kezelése

A psoriázosos betegek félnek a kirekesztéstől

Európában az össznépességnek mintegy 1,5-2%-át érinti, Magyarországon 200 ezerre tehető a pszoriázis sújtotta betegek száma, vagyis a lakosság 2%-a. A betegség súlyossága, gyakorisága és krónikus volta mind a társadalomra mind pedig a betegekre jelentős terheket ró, az életminőséget a daganatos vagy a szívbetegeknél tapasztalható mértékben rontja.

A pikkelysömör genetikai alapokon kialakuló autoimmun betegség. Nem életkorfüggő, megjelenhet bármikor, a születés után az emberi életkor legvégső határáig. A pikkelysömör súlyossága, gyakorisága és krónikus volta a betegekre és környezetükre szinte elviselhetetlen terheket ró, a betegek nagy része állandó kiterjedt bőrtünetektől szenved. Emiatt általános egészségi állapotuk és az életminőségük jelentősen romlik, a mindenki által jól látható bőrtünetek pszichés megterhelést rónak a betegekre és környezetükre is, mely nem ritkán a társadalomból, a környezetből való kirekesztettségig, kitaszítottságig is mélyülhet.

A psoriázis nem fertőző

„A betegség progressziója korai diagnózissal és kezeléssel megállítható, javítva ezzel az érintettek aktív társadalmi szerepeinek megőrzését. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a megfelelő tájékoztatás, az orvos-beteg együttműködés, az aktív információáramlás, valamint a nemzetközi eredmények integrálása a magyar gyakorlatba.- fűzte hozzá Prof. Dr. Kemény Lajos, az Magyar Dermatológiai Társulat elnöke. - Nagyon fontos, hogy tudatosítsuk, a pikkelysömör a szervezet egészét érintő betegség, nem pedig kozmetikai rendellenesség. El kell érni, hogy az emberek tájékozottak legyenek a betegségről, ezáltal csökkenjen a betegek társadalmi kirekesztettsége, hiszen ez a betegség nem fertőző!”

A psoriázis kezelése

A pikkelysömör kezelésének a célja a tünetmentesítés. Ez mindig a pillanatnyi állapottól függően kiválasztott szerekkel zajlik: enyhébb esetekben helyi, kenőcsös kezelésekkel, súlyosabb esetekben gyógyszeres kezeléssel.

A korszerű gyógyszergyártás számos új lehetőséggel szolgált az elmúlt években a psoriasis kezelése terén, melynek eredményeként új lehetőség nyílt a súlyos bőrtünetektől vagy ízületi érintettségtől szenvedő pikkelysömörös betegek kezelésében. A biológiai terápiás kezelés alapjaiban változtatja meg a kezelési stratégiákat. Hatásukra az eddig nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető súlyos betegek ma már tünet mentesíthetők, állapotuk hosszú távon is kontrollálhatóvá válik.

Sokat tehetnek a betegek, ha betegszervezetbe tömörülnek

Mivel nagy gyakoriságú, sokakat érintő betegségről van szó, fontos, hogy az érintettek szoros kapcsolatban álljanak egymással, érdekeik érvényesítése érdekében civil szervezetet alakítsanak, mely alkalmas a közösség erejénél fogva a probléma megosztására, kapcsolattartásra a betegellátás professzionális résztvevőivel, és velük együtt az érdekek érvényesítésére az egészségügy vezető szervei irányában.

Sajnos Magyarországon a pikkelysömörben szenvedő betegek jelentős része még mindig nem részesül megfelelő kezelésben. Régóta tartó betegségüknek tüneteibe belenyugodva nem keresik az új lehetőségeket, az ezekről szóló megfelelő információ nem jut el hozzájuk.

„A betegség megfelelő kezelésének és saját magunk kezelésének ismerete segíthet az embereknek megbirkózni a fájdalommal és a betegség egyéb velejáróival, ezen kívül segít önálló és sikeres életet élni. Egy, a pszoriázis támogató csoportba való bekapcsolódás megteremti annak a lehetőségét, hogy e betegséggel élő emberek találkozhassanak egymással, és információt cserélhessenek azokkal a társaikkal, akiknek hasonló problémájuk van.”– hangsúlyozta Hullmann László, a Szegedi Prosirasis Kub vezetője.

Pikkelysömörről

  • A pikkelysömör nem válogat, minden korosztályt elér.

    A világon ma mintegy 125 millióan, Magyarországon 140-200 ezren szenvednek pikkelysömörben, ebben a genetikai hátterű krónikus bőrbetegségben. Életkort tekintve bárki „veszélyeztetett”: csecsemőket, fiatalokat és időseket egyaránt érint.

  • A pikkelysömör autoimmun.

    A betegség hátterében az immunrendszer zavara áll. A betegség tünetei a következők: száraz, pikkelyesen hámló gyulladt bőrfolt a test bármely területén, aminek látványa nemcsak a betegek önértékelésére hat negatívan, hanem az illető társadalmi megítélésének sem kedvez.

  • A betegségnek alapvetően két formája ismert.

    A korai, a 40 éves kor előtt jelentkező I-es típus, illetve az azt követően tüneteket produkáló késői megjelenésű II-es típus. Az utóbbinál családi halmozódás nem mutatható ki, de tudni kell, hogy ekkor az ízületi, illetve köröm érintettség gyakoribb.

  • BőrA bőrtünetek elsősorban az irritációnak kitett helyeken jelennek meg. Kezdetben apró, vörös, gyulladt, élesen körülhatárolt apró göbcsék láthatók, felszínükön ezüstös pikkelyekkel, amelyek lekaparva leperegnek (gyertyacsepp tünet). Nem ritka, ha a gyulladt területen a hajszálerek sérülése nyomán apró cseppes vérzés tapasztalható.
  • Kicsi és nagy felületen is megjelenhet.

    A pikkelysömör járhat 2-5 mm átmérőjű gyulladással, de akár az egész testfelületet is beboríthatja. Körömtünet a betegek 30-50%-ában fordul elő, apró olajcsepp-szerű pontok, vagy köröm alatti felrakódásként, ami a körömlemezt elemeli, töredezettséget vagy az egész köröm érintettségét mutatja.

A betegség kezelése

A kirekesztettség érzése miatt a pikkelysömör tüneteivel rendelkező betegek sokszor magukba fordulnak, depresszióba esnek, mert nem ismerik a legújabb kezelési lehetőségeket. Az érintettek közül sokan még ma sem tudnak például arról, hogy a hagyományos gyógyszeres és helyi kezelés mellett léteznek olyan fényterápiás és új gyógyszeres eljárások is, amelyek jelentősen javíthatnak életminőségükön. A tudomány mai állása szerint a betegség ugyan nem gyógyítható, a megnyilvánulása azonban gyengíthető, a gyulladásos folyamat lassítható.

A korszerű innovatív gyógyszergyártás eredményeinek köszönhetően ma már rendelkezésre állnak azok a helyi kezelések és rendszeresen adható gyógyszerek, melyekkel a betegek életminősége jelentősen javítható. "Az enyhébb, csak kisebb kiterjedésű bőrtünetekkel járó esetek kezelésére újabb hatóanyagokat tartalmazó, viszonylag egyszerűen alkalmazható készítmények állnak rendelkezésre (ezek közé tartoznak a hámsejtek fokozott osztódását vagy az immunsejtek megnövekedett citokintermelését gátló szerek).

A gyógyszeres kezelésen kívül, illetve ezeket kiegészítve fényterápiás eljárásokat is alkalmaznak, amelyek a rendellenesen osztódó bőrsejtekben és immunsejtekben képesek beindítani a természetes sejthalál (apoptózis) folyamatát, eltávolítva ezzel a felesleges bőrsejteket.

Biológiai terápia

Amennyiben a hagyományos készítmények kellően nem hatnak, illetve orvosilag nem ajánlottak, közepesen súlyos vagy súlyos psoriasisban a biológiai válaszmódosító szereket önállóan vagy a korábbi kezelésekkel kombináltan alkalmazandók, ugyanis a biológiai terápia eszközei a betegségben központi szerepet betöltő mediátor fehérjéket (citokineket) gátolják. A biológiai terápiával (kéthetente, esetleg hetente bőr alá fecskendezhető öninjekciós, vagy infúziós kezelés) a legsúlyosabb pikkelysömörös betegek állapotán sokszor drámai mértékben tudnak javítani.

A súlyosabb bőrtünetekkel, illetve ízületi gyulladással is járó esetekben ún. biológiai válaszmódosító szerekkel az esetek többségében akár a teljes tünetmenetesség is elérhető (ezek többségében géntechnológiai úton előállított, fehérjetermészetű molekulák, amelyek a szervezet saját molekuláit használják fel a tünetek enyhítésére). Hazánkban mindössze 1-5%-ra tehető azoknak az aránya, akiknek a kezelése kifejezetten problémát jelent, mivel nem reagálnak sem a hagyományos, helyi kenőcsös, sem pedig a rendszeres gyógyszeres kezelésekre.

Magyar Dermatológiai Társulat