Pikkelysömör

Nehezebb a pikkelysömörrel együttélni, mint COPD-vel

Ezek a kiütések a bőrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedő embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbőrt támadja meg, de bármely testrészen előfordulhat, sőt az egész testre is kiterjedhet.

 

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminőségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedő betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

 

A betegség számos különböző formában jelenhet meg, és azt az orvosok a hámlás, vörösség és az érintett testfelület nagysága alapján enyhének, közepesnek vagy súlyosnak ítélhetik. A betegség súlyosságát gyakran mérik klinikai kísérletsorozatok során a PASI (Psoriasis Area and Severity Index) elnevezésű, a pikkelysömör által érintett bőrfelületet és a betegség súlyosságát mérő objektív besorolási rendszer alapján, amely figyelembe veszi a vörösség és a hámlás mértékét és a foltok vastagságát. A PASI értékei 0-tól 72-ig terjednek, ahol a magasabb érték egyre súlyosabb eseteket jelöl.

Tények a pikkelysömörről

  • A pikkelysömör krónikus betegség, amely a világban minden ötvenedik embert érint.
  • A betegség nem fertőző, azt mástól elkapni nem lehet.
  • A pikkelysömör fájdalmas lehet, viszketéssel járhat, vizuálisan taszító lehet, és elkeseredést okozhat. Emberek életét döntheti romba.
  • A pikkelysömör általában az ízületeket, a végtagokat és a fejbőrt károsítja, de bármely testrészen előfordulhat, sőt az egész testre is kiterjedhet.
  • A pikkelysömör jelenleg nem gyógyítható.
  • A betegség tünetei hatékony gyógyszerekkel korlátok között tarthatók. Nincs azonban olyan gyógyszer, amely minden beteg esetében hatásos. A betegek lelki-közösségi igényeit a kezelés során sokszor nem veszik figyelembe.
  • A pikkelysömörben szenvedő betegek csaknem negyedében idővel a pszoriatikus ízületi gyulladás is kialakul.

Ki kaphatja meg a betegséget?

A pikkelysömör különböző formái a világon átlagosan minden ötvenedik embert érintenek. A betegség etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden embert megtámadhat. A pikkelysömör - bár bármely életkorban kifejlődhet - leggyakrabban a 15-35 év közötti személyeket sújtja. A pikkelysömörben szenvedők kb. 10-15%-a a tizedik életév előtt kapja meg a betegséget, amely néha csecsemőknél is megjelenik.

A pikkelysömörnek számos jól elkülöníthető típusát különböztetjük meg, amelyek nem csak megjelenési formájukban különböznek, hanem eltérő kezelést is tehetnek szükségessé.

A pikkelysömör megjelenési formái

A bőr elváltozásával járó pikkelysömörfajták

  • Foltos (plakkos) pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 75-80%-a):

    Ez a pikkelysömör leggyakoribb formája. Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámlós réteg borít. Leggyakrabban a térden, könyökökön, fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.

  • Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az összes pikkelysömöreset 15-20%-a):

    A betegség ezen formája leggyakrabban gyermekekben fordul elő. Csepp alakú, nagyon vékony, változó átmérőjű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.

  • Pusztuláris pikkelysömör (az összes pikkelysömöreset 2%-a):

    A pikkelysömör nehezen kezelhető, ritkább formája, amely általában idősebb betegekben fordul elő. Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Jellemzője az elsősorban a kézen és a talpakon megvörösödött bőr.

  • Eritrodermikus pikkelysömör (a pikkelysömöresetek 1-2%-a):

    Ezt a betegségtípust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt. Általában a krónikus plakkos pikkelysömörben szenvedő, ötven év körüli betegeknél alakul ki.

  • A fejbőr pikkelysömöre (a pikkelysömöresetek kb. 50%-a):

    Ez plakk típusú pikkelysömör. A pikkelysömör vastagsága miatt nagyon nehezen kezelhető, mivel a szokásos krémek nehezen szívódnak fel.

  • Inverz pikkelysömör:

     

A bőrt nem érintő manifesztációk

  • Pszoriatikus ízületi gyulladás (a pikkelysömöresetek körülbelül 23%-a):

    Az ízületi gyulladás olyan típusa, amely elsősorban a kéz, a láb vagy a nagyobb ízületek, pl. a térd, a csípő, a könyök és a gerinc gyulladásával és megduzzadásával jár. Merevséget, fájdalmat és ízületi károsodást okozhat. A pszoriatikus ízületi gyulladás a legtöbb esetben pikkelysömörrel jár együtt.

  • A köröm pikkelysömöre (az esetek akár 50%-a, a pszoriatikus ízületi gyulladásban szenvedők 80%-a):

    A betegség ezen fajtáját a körmökön található nagy, mély, szabálytalan elhelyezkedésű lyukak jellemzik. Egy tanulmány szerint a pikkelysömör a betegek 4%-a esetében először ebben a formában jelentkezik, de a körmök elváltozása előbb-utóbb a legtöbb betegnél bekövetkezik.

A pikkelysömör oka

Bár a pikkelysömör leírása a bibliai idők óta ismert, nem tudjuk pontosan, mi okozza a betegséget. A legtöbben úgy vélik, hogy a betegség kialakulásában genetikus okok is szerepet játszanak (a beteg 40-60%-ának családjában fordult elő korábban a pikkelysömör).1 Az is ismert, hogy különböző tényezők, így többek között a stressz, a bőr sérülései, bizonyos gyógyszerek és fertőzések is kiválthatják vagy súlyosbíthatják a pikkelysömört.

Sok éven át úgy gondolták, hogy a pikkelysömör elsősorban a bőrsejtek betegsége. Később azonban észrevették, hogy az immunrendszer működését elnyomó különböző gyógyszerek hatására javult a pikkelysömörben szenvedők állapota. Azt is megfigyelték, hogy a T-sejtek (a fehérvérsejtek) működését gátló ciklosporin hatékony a pikkelysömör kezelése során. Ez alapjaiban módosította a betegség kialakulásának okairól vallott nézeteket. Mára bebizonyosodott, hogy a T-sejtek jelentős szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az immunrendszer, amely normális esetben védi a szervezetet a külső behatolók ellen, hibás parancsot kap, amely következtében az egészséges bőrsejteket támadja meg. Ez a hiba felgyorsítja a bőrsejtek növekedési ciklusát, és a normális sebességű hámlás helyett a sejtek felhalmozódnak és kiütéseket hoznak létre. A pikkelysömört emiatt "immunreakció révén létrejött" (immunmediált) betegségnek is nevezzük.

A pikkelysömör diagnosztizálása

A pikkelysömör vérvizsgálattal nem diagnosztizálható. Az orvos a diagnózist általában az érintett bőrfelület vizsgálata alapján állítja fel. Ritkább esetben kivágják a pikkelysömör által érintett bőr egy kis darabját, és azt vizsgálják meg mikroszkóp alatt.

Galenus