A dohányzás ártalmai - cigarettával vagy anélkül

Na, azért a dohányosnak nem attól remeg a keze, hogy talán ő lesz az utolsó, aki feladja. Van utánpótlás, a fiatalok már 13. életévükben elkezdik (28%) és egyre több nő szívja. Az ellenakciók folyamatosan erősödnek és a technikai segítség a leszokáshoz a gyógyszertárakban elérhető a nikotintapaszok egyénre szabott adagolása formájában.

Ha valaki 15 éves korától rendszeresen dohányzik, kétszer akkora annak rizikója, hogy tüdőrákban megbetegszik, mintha 25 éves korában kezdené a cigarettázást. Aki 60 éves korában abbahagyja, annál a karcinoma egyébként 16%-os kockázata 10%-ra redukálódik, az 50 éves életkor előtti lemondás már csak 6% veszélyeztetettséget jelent, a 40 előtti leszokásnál pedig mindössze 3% a rizikó. Mert ne szépítsük, a tüdőrákos esetek 89%-a a dohányzásra vezethető vissza.

Hiedelmek

  • A könnyű (light) cigaretták szívása nem oly káros.

    Ezek a fajták már ilyen néven nincsenek forgalomban. Ez valótlan, mert a csaknem egymillió ember bevonásával végzett tanulmányok azt mutatják, hogy aki ilyen terméket szív, az intenzívebben dohányzik és/vagy gyakrabban is. Itt a tüdőrák előfordulása csaknem olyan magas, mint a normál cigarettázóknál. Különösen veszélyesek a szűrő nélküli füstrudacskák.

  • A passzív dohányzás alig káros.

    A nem dohányzó bár- és kocsmavendégek vizeletében 45 ľg/ml kotinint találtak, ami csalhatatlan markervegyülete a nikotinfogyasztásnak. Tiszta levegőjű helyiségben 2 ľg/ml a mért érték, a dohányosok vizeletében viszont több, mint 14. A beszivárgó füst ugyanis lényegesen több szén-monoxidot, nikotint és karcinogén anyagot tartalmaz, mint amit az aktív dohányos beszív. Természetesen az egészségi következmények is komolyabbak, mert a passzív expozíció hosszabb és erősebb: a tüdőkarcinóma veszélye háromszoros, a szívbetegségek kialakulása 1,2-2-szeres, sőt tartósan erős passzív behatás esetén többszörös, az agyi katasztrófák előfordulása 1,4-szeres, a tüdőasztma kockázata 1,5-5-szörös. A dohányfüst igen kártékony a gyermekekre: asztmát, középfülgyulladást és tüdőgyulladást okozhat. A passzív dohányosok szérumfibrinogén-szintje megnő, ami aritmiákhoz vezethet; a HDL koleszterinszint csökken, atheroszklerotikus plakkok képződnek.

  • Nincs nikotin utáni vágy.

    De van, és ez nagyobb, mint a heroin vagy a kokain esetében; a dohányzást abbahagyók nem tudnak nikotin nélkül élni és gyakran ismét a cigarettához nyúlnak. Kiterjedt vizsgálatok szerint a férfiak 16%-a és a nők 12%-a nikotinfüggő és sajnos a fiatalok 21, illetve 27%-a. Ezek legtöbbje már megpróbált leszokni, egyszerűen abbahagyni (41%), bupropion tartalmú gyógyszerrel (2,2%), nikotinos rágógumival (5,7%) vagy nikotintapasszal (7,6%).

A háziorvosok szerint a dohányosok egynegyede nem is akar leszokni, fele ugyan megígéri ezt, de közülük csak minden tizedik próbálja meg valóban. A leszoktatás tehát nem hatékony, viszont időigényes, emellett a dohányosokat nem érdekli a dolognak ez a része. Legfeljebb azokat, akik rögtön letennék a cigarettát, de őket is főképpen csak azért, mert a dohányzásból kifolyólag egészségi problémáik vannak (40%). A többség, bár ismeri a veszélyeket, valójában nem akar leszokni. Szakszerű orvosi véleményt meghallgatva azonban már megduplázódik azok száma, akik absztinensek szeretnének lenni.

prof. dr. Stájer Géza