Mit egyek gyomorműtét után?

Mikor van szükség gyomorműtétre?

A gyomorműtét (gastrectomia) a gyomor részleges vagy teljes – műtéti úton – történő eltávolítását jelenti. A gyomron műtéti beavatkozásra leggyakrabban fekély, vagy daganat eltávolítása miatt kerülhet sor, de szükség lehet rá az újszülöttek gyomorkapu szűkülete (stenosis pylori), vagy idegentestek lenyelése miatt is. Gyomorkapu-szűkület esetén az izomgyűrű (pylorus) túltengéséről van szó, melynek műtéti megoldása az izomgyűrű átvágásából áll.

Lenyelt idegen testek miatt

A lenyelt idegentestek gyermekeknél és elmebetegeknél szoktak előfordulni, de nem ritkák az öngyilkolási szándékból lenyelt hegyes, éles tárgyak sem. Nagy részük néhány napos megfigyelés alatt a gyomorból kiürül, azonban ha elakad, vagy átfúródással fenyeget, műtéti beavatkozásra van szükség. A műtét a gyomor megnyitásából, az idegentest(ek) eltávolítása után a gyomor összevarrásából áll.

Fekélybetegség, daganatos betegség esetén

Fekélybetegség esetén a műtét célja – a fekély eltávolításán túl – a gyomorsav-termelődés csökkentése. A gyomorreszekciónak nevezett műtét után csak a gyomor felső 2/3 része marad meg. Műtét válik szükségessé a gyomor daganatos betegségeinél is. Ha a daganat a gyomor nagy részét beszőtte, az egész gyomor eltávolítása válik szükségessé.

Fogyás céljából

Ma már ismert, hogy a fogyás céljából végzett gyomorműtéten (bariatrikus műtét, fogyasztás céljából a gyomor szűkítése valamilyen módszerrel) átesett betegekben nagymértékben csökken a szívinfarktus és az egyéb szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázata.

A diéta gyomorműtét után

Műtét után az operált gyomor tartályfunkciója még nem megfelelő, a szokásos orális táplálás-táplálkozás megváltoztatása szükséges: a táplálkozásnál figyelembe kell venni a megváltozott anatómiai viszonyokat. Ha a beteg műtét után korán és egyszerre nagy mennyiségű táplálékot fogyaszt, a kis gyomorcsonkból eredő aránytalanság kifejezett panaszokat okoz. A diétában fontos a fokozatosság. A gyakori, kis étkezések javasoltak, az ételek jól emészthető formában elkészítve, majd az étkezések során a táplálék egyszeri mennyiségét fokozatosan növelni lehet. Fontos a tökéletes rágás, a lassú, nyugodt étkezés. A túl forró és túl hideg ételek, italok fogyasztását tanácsos kerülni.

A gyomorműtét utáni diéta célja és feladata:

  • a műtéti terület és a szervezet tehermentesítése,
  • a tápcsatorna kímélete,
  • műtét utáni legyengült szervezet fokozatos roborálása az aktuális állapot figyelembevételével,
  • a megnövekedett tápanyagszükséglet kielégítése,
  • a tápanyagszükséglet fedezése, és hogy
  • az ételek ne ingereljék a beteg, műtött területet.

A gyomorműtét utáni diéta jellemzői:

  • durvarost- és fűszerszegény,
  • fehérjegazdag,
  • általában energiagazdag (főleg a felépülés időszakában), melyet összetett szénhidrátból (pl. burgonya, rizs, tésztafélék, pékáruk), könnyen emészthető zsiradékokból (pl. margarin, vaj, olaj, tejszín, tejföl) kell – táplálékok segítségével – fedezni,
  • B- és C-vitaminban, folsavban gazdag,
  • az ásványi anyagok közül kalciumban, magnéziumban, káliumban és vasban gazdag,
  • totalis gastrectomia (teljes gyomoreltávolítás) esetén a B12-vitamin felszívódása egész életen át elégtelen, ezért azt pótolni kell,
  • gyakori, ötszöri–kilencszeri, rendszeres, kis mennyiségű étkezések,
  • az étkezés módjára a jól megrágott, lassan elfogyasztott étel legyen a jellemző,
  • az egyéni tűrőképesség figyelembevételével, a lehető legváltozatosabb élelmi-nyersanyag és élelmiszer felhasználásával, valamint konyhatechnológiával kell a megnövekedett szükségleteket fedezni,
  • a műtétet követően a beteg egyéni tűrőképességének, valamint a gyógyulási folyamat figyelembevételével fokozatosan változik a táplálék konzisztenciája: folyékony, folyékony-pépes, pépes, majd szilárd-darabos ételek jellemzik a diétát,
  • figyelni kell az elfogyasztandó étel hőfokára is: a túl forró, illetve túl hideg-jeges ételek fogyasztása irritálhatja a műtéti területet, ez pedig lassítja a sebgyógyulást,
  • az esetek nagy hányadában az energia- és fehérjeszükséglet oly mértékben megnövekedett, hogy annak mennyiségét az orális táplálkozás nem elégíti ki, közvetlenül a műtét után és a felépülés, lábadozás időszakában por-, illetve folyadékalapú kiegészítő tápszerek fogyasztása javasolt.

A diéta összességében energia- és fehérjedús, vitaminokban (főleg B1-, B2-vitamin) és vasban gazdag, mivel gyomorcsonkolás után az elégtelen táplálkozás, indokolatlanul szigorú diétás megszorítások következtében fehérjehiány, vérszegénység, vitaminhiány, fáradtságérzés léphet fel.

A gyomorműtét utáni diéta szakaszai

I.szakasz

A műtét utáni közvetlen időszak (állapot), ekkor nem szabad enni.

II. szakasz

Az étrend energia- és fehérjegazdag, durvarost-mentes, fűszerszegény, folyékony, folyékony-pépes. Ebben a szakaszban tejbedara, híg tejes vagy vizes burgonyapüré, sodók, gyümölcs- és zöldségpürék fogyaszthatók. Kortyonként fogyasztható hideg tej, ha ezt a beteg nem bírja, a tej hígított formáit lehet kipróbálni (pl. tejes tea, tejeskávé), ez dúsítható tejszínnel, tejporral, por- és folyadékalapú tápszerrel.

III. szakasz

A III. szakasz a felépülés-gyógyulás és a hegképződés időszaka, ilyenkor az étrend energia- és fehérjegazdag, fűszerezése kíméletes, durvarost-mentes, pépes. Erre az időszakra zöldségleves, burgonyapüré, tejberizs, tejbedara, édes és sós ízű sodók, lágy tojás, keksz, piskóta beáztatva, kétszersült, pirított zsemle, gyümölcs- és főzelékpürék, darált főtt hús, pudingok, felfújtak (húskészítményekből, tejtermékekből, zöldségekből), darált párizsi, reszelt sajt, sajtkrém, vajkrém, margarin stb. fogyasztása a jellemző.

IV. szakasz

A beteg panaszai megszűnnek, jól érzi magát, gyógyul, táplálkozására továbbra is az energia- és fehérjegazdag, kímélő fűszerezésű, durvarost-mentes, könnyen emészthető, kímélő étrend a jellemző. Teljes gyomoreltávolítás esetén a gyomrot helyettesítő bélszakasz kissé kitágul, tárolókapacitása megnövekedik, ezért darabos étel fogyasztására is lehetőség van (lásd táblázat).

A diétás megszorítások elsősorban tapasztalatokra épülnek, a tejre gyakran (relatív laktázhiány), a cukrosfolyékony ételekre pedig mindig (dumping-syndromára való hajlam) előfordul érzékenység. Ha a táblázatban felsorolt élelmi anyagok valamelyikére érzékeny, úgy azt mellőzni indokolt az étrendből.

A műtét után három héttel – állapottól függően – lassan, fokozottan-fokozatosan át lehet térni a korábban megszokott ételek (vegyes étrend) fogyasztására, így például többek között a zöldfőzelékeket áttörés nélkül lehet elkészíteni. Ilyenkor is vigyázni kell, hogy se túl zsíros, se erősen fűszeres ételt ne fogyasszon a beteg. Alkoholt a későbbiekben sem ajánlatos inni.

Gyomorcsonkolás után az addig emelkedett savtermelés a normál érték alatt van, ezért – műtét után – a tapasztalat szerint előnyösebb a sós jellegű, enyhén savanykás és enyhén fűszerezett táplálék.

A gyomorműtét utáni diétában ajánlott és kerülendő ételek
Ajánlott nyersanyagok, élelmiszerek, ételek, konyhatechnológiákKerülendő nyersanyagok, élelmiszerek, ételek, konyhatechnológiák
Húsok
  • Baromfi (pulyka, tyúk, galamb) bőr nélkül, borjú-, marha-, nyúlhús, sovány sertéshús főzve, párolva.
  • Sovány halfajták (pl. tőkehal, pisztráng, compó, csuka, 1 kg alatti ponty), sovány felvágottak, húsipari készítmények (gépsonka, baromfivirsli, Alföldi felvágott, Zala felvágott, baromfi-, pulykafelvágott stb.).
  • Darált formában vagdaltként, húsgombócként, pudingnak és felfújtnak elkészítve.
  • Egybensütve, párolva, alufóliában, grillsütőben, római tálban, cserépedényben, teflonban, alufix edényben, kuktában elkészítve.
  • Készíthetők natúrszeletnek, zöldségekkel párolva, vagdaltszeletnek, felfújtnak, töltve, göngyölve, rakva.
  • Zsíros húsok, hízott baromfihúsok (pl. liba, kacsa), zsíros sertéshús, füstölt szalonna, sonka, zsíros füstölt vagy erősen fűszerezett kolbászáruk, zsíros halfajták (szardínia, szardella stb.).
  • Erősen sült, pirított, rántott, füstölt vagy panírozott, bő zsírban sült húsételek.
  • Pörkölt.
  • Fűszeres húskonzervek, csípős, füstölt kolbász, császárhús, tepertő.
  • Velő és más belsőségek zsírosan-fűszeresen elkészítve.
Tojás
  • 1 vagy 2 tojás lágyra vagy keményre főzve, habnak, tölteléknek elkészítve.
  • Tükörtojás.
  • Kis mennyiségben: majonéz, majonézes tojás, tojássaláta, sonkás tojás, kaszinótojás.
  • Teflonban elkészítve
  • Nagyon fűszeresen, nagyobb zsírmennyiséggel elkészített tojásétel.
  • Hagymás rántotta.
  • Tojáspörkölt.
Tejtermékek
  • Sovány tej, joghurt, kefir, író, aludttej.
  • Zsírszegény krémsajtok, natúr vagy enyhén ízesített túró, sovány sajtok (pl. Óvári, Tenkes, köményes) reszelt formában.
  • Sovány (12%-os zsírtartalmú) tejföl, sovány tejpor felfújtként, pudingként, házilag elkészített krémként.
  • Csökkentett zsírtartalmú margarinok (pl. Flora, Delma, Delma light).
  • Nagy zsírtartalmú tej és tejtermékek.
  • Túlérett, füstölt, penészes sajtok, csípős és natúr juhtúró, hagymás, fűszeres körözött.
  • 12%-nál nagyobb zsírtartalmú tejföl.
  • Túlédesített tejtermékek pl. cukrozott tejsűrítmény, zsíros tejpor.
Zsiradékok
  • Kis mennyiségben növényi étolajok (napraforgó-, búza-, kukoricacsíra-, olívaolaj).
  • Csökkentett zsírtartalmú tejszín és belőle készített tejszínhab.
  • Natúr és ízesített vajkrémek.
  • Vaj.
  • Pecsenyezsír, liba- és kacsazsír, szalonna, töpörtyű.
  • Erősen hevített zsírok, többször felhasznált étolajok.
Kenyér és pékáruk
  • Fehér, félbarna és barna kenyér (a beteg állapotától függően) másnapos vagy pirítva.
  • Kifli, zsemle, kalács, sós és édes kekszek, kétszersültek.
  • Mérsékelt mennyiségben finomabb rostozatú zabpehely és zabkorpa (beáztatva, megfőzve).
  • Durva, nehéz, nedves, korpás kenyér, durvarost-tartalmú gabonyapehely (pl. búza-, rozs-, árpapehely, valamint ezekből készült müzlikeverék).
  • Friss kenyér és pékáru, túlpirított, megégett készítmények
Gyümölcsök
  • Egyéni érzékenység szerint alma, őszibarack (meghámozva), mandarin, banán, dinnyefélék, cseresznye, fiatal, nem túl rostos sárgabarack.
  • Kis mennyiségben aprómagvas gyümölcsök (eper, málna, szeder, édes ribizke stb.) turmixolva kompótnak, salátának elkészítve vagy nyersen fogyasztva.
  • Éretlen, nyers, túl rostos vagy túlságosan savanyú gyümölcsök (pl. narancs, meggy, grépfrút).
  • Kandírozott gyümölcsök, túl édes gyümölcskészítmények (pl. lekvár, kompót).

Dumping-syndroma

A gyomorműtétek szövődményeként dumping-syndroma (éhségérzet, hirtelen teltségérzet, hányinger, hányás, hasmenés, zavartság, szapora szívműködés) léphet fel a gyomor tároló funkciójának teljes vagy részleges kiesése miatt. Dumping-syndromának nevezzük azt a tünetcsoportot, ami a csonkoló gyomorműtétek után általában a nagy szénhidráttartalmú étkezéseket követően a gyors gyomorürüléssel összefüggésben alakul ki. A szindróma bármely csonkoló gyomorműtét után 8–15%-ban lép fel, nőkben gyakrabban, vagotomia után sokkal ritkábban. Két fajtája van: a korai és a késői dumping-syndroma.

A korai dumping-syndroma elsősorban nagy cukortartalmú étel fogyasztása után 10–20 perccel lép fel. A késői dumping-syndroma kialakulásában szintén a cukrok gyors kiürülése a döntő tényező. A vércukorszint gyors emelkedése az inzulinszint párhuzamos emelkedését eredményezi, amely az étkezés után 2–4 órával hypoglykaemiás rosszullétet vált ki.

Az operált gyomorból a táplálék gyorsan zuhan a vékonybélbe, ez izzadással, gyengeséggel, szédüléssel, remegéssel járhat, miközben hasi panaszok általában nincsenek. Ennek oka egyrészt a kialakuló hypoglykaemia, melyet az ételben lévő szénhidrát indukál, másrészt a szervezetbe juttatott tömény szénhidrát felhígítására kezdődő intenzív szekréció [2].

  • Ezért a dumping-syndromás betegek nem tűrik jól a tömény szénhidrátokat, a nagyon nagy cukortartalmú készítményeket, mint amilyen például a méz, a dzsem, a cukrozott üdítőitalok, a gyümölcslevek, a befőttek, a burgonya, az édesipari- és cukrászkészítmények.
  • A beteg gyakran egyen keveset, az étrend alapját jó minőségű fehérje adja. A kezelés alapját a gyakori, kis mennyiségű étkezések adják, amelyet a szénhidrátbevitel korlátozása egészít ki.
  • Az étkezések pépes vagy szilárd ételekkel kezdődjenek (a beteg szükségletének megfelelően). Folyékony készítményt, levest, reggeli és egyéb italokat a szilárd és pépes készítmények után célszerű fogyasztani úgy, hogy összességében folyadékszegény legyen az étrend. Arra azonban ügyelni kell, hogy a beteg ne száradjon ki.
  • Az étkezés félig ülő, félig fekvő helyzetben javasolt. Fontos, hogy a beteg az étkezések után feküdjön le.
  • A már kialakult hypoglykaemiát cukor adásával kell rendezni. A tápanyagszükséglet pótlásának elmaradása esetén alultápláltság jöhet létre. Ez a testtömegcsökkenés mellett egyes szervek működésében is károsodásokhoz vezethet: a bélbolyhok elsorvadhatnak, a csökkent bélperisztaltika miatt emésztési és felszívódási zavarok léphetnek fel.

A táplálkozási napló szerepe

Táplálkozási naplót javasolt vezetni, így könnyebben „tetten érhetők” azok az élelmiszerek, amelyek panaszt okoznak.
A táplálkozási naplóban fel kell tüntetni:

  • az egyes étkezések időpontját,
  • az elfogyasztott élelmiszereket, azok mennyiségét, készítési módját (minél egzaktabb adatokkal), és
  • a jelentkező panaszok jellegét, időpontját.


Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD
táplálkozáskutató - élelmiszermérnök