A zaj milyensége

Nehéz egyértelműen meghatározni, milyen zaj, illetve hang befolyásolhatja káros módon az egészségünket, hiszen hatásuk számos tényezőtől függ. Egyik legfontosabb a hangerő (hangosság), de emellett a hang frekvenciájának (hangmagasság), a hang összetételének (színkép), torzításoknak, a hanghatás időtartamának, irányának, a hang folyamatosságának is jelentős szerepe van. Számít az is, hogy a hozzánk érkező hangokra felkészültünk-e, vagy váratlanul és milyen körülmények között (napi munka, szórakozás kapcsán, vagy éppen a pihenésünk ideje alatt) ért bennünket a hanghatás. Az egyéni érzékenység is befolyásolja a hangok megítélését és az általuk okozott károsodást.

Egészségkárosodások

A különféle zajok, hangok hatására kialakulhat ingerlékenység, fejfájás, alvászavar, keringési zavar, csökkenhet a koncentrálóképesség, valamint fülünk és hallásunk károsodhat. A fülben létrejött elváltozások lehetnek átmenetiek, de sajnos gyakran maradandó károsodást okozhat a zaj/hang, és a kialakult panaszok - teltségérzés a fülben, hallásromlás, fülzúgás, fülcsengés, hangok iránti fokozott érzékenység - állandósulhatnak. A fülünk nem egyformán reagál a hangokra, a 4000 Hz körüliekre a legérzékenyebb. A hallásromlás is ezért először e frekvencia körül jelenik meg, később a szomszédos frekvenciákra is kiterjedhet. A napi élet 65-85 dB közötti erősségű hangjai már okozhatnak különböző panaszokat, a 85 dB-es hangerő felett pedig számolni kell a halláskárosító hatással.

Bevásárlóközpont, MP3, partik

A külföldi vizsgálatok, statisztikák azt mutatják, hogy az egyre aktívabb, egyre erősebb hangokkal, zajokkal teli életünk eredményeként a most 46 és 64 év közötti emberek körében 26%-kal több a hallássérült, mint az előző generációban és várható, hogy a következő generációban megközelítőleg duplájára emelkedhet a halláskárosultak száma. A károsító zajokkal/hangokkal nemcsak a már ismerten zajos munkák kapcsán találkozhatunk (légkalapáccsal, fúró-, fűrészgépekkel dolgozók, fémmegmunkálással foglalkozók stb.). Egyes tanulmányok szerint az uszodákban, fitneszcentrumokban, bevásárlócentrumokban, éttermekben - különösen háttérzene mellett - gyakran a határérték (85 dB) fölé emelkedik a hangerő. A diszkókban az átlagos hangerő 90-105 dB, a rockkoncerteken 100-115 dB között van, időnként 120 dB fölé emelkedik.

A fiatalok körében egyre nagyobb a veszély az MP3-iPods készülékek használata miatt. Egyrészt a tapasztalatok, vizsgálatok szerint a készülék hangereje gyakran meghaladja az ártalmatlan szintet, különösen, ha a környezeti zajok mellett pl. utcán, közlekedési eszközön használják azt. Másrészt ezen készülékek memóriakapacitása - ellentétben a régebbi kazettás vagy CD-s walkmannal - lehetővé teszi az órákon át tartó folyamatos zenehallgatást, ami a hallószerv fáradásához és esetleges károsodásához vezet.

Mi a megoldás?

Minél nagyobb a hangerő, annál rövidebb ideig szabad folyamatos zajjal terhelni a fülünket.

Fülünk (hallásunk) károsodását idézheti elő például:

• 90-92 dB-s folyamatos hangerő kb. 2 óra eltelte után,
• 105-107 dB-s folyamatos hangerő kb. 4 perc eltelte után,
• 115-120 dB-s hangerő néhány másodperc elteltével.

A károsodás lehet átmeneti is, de a hosszú ideig tartó, erős, folyamatos zajterhelés hatására a belső fülben elhelyezkedő szőrsejtek (érzéksejtek) károsodása véglegessé válhat.

Ha a hangok/zajok okozta halláscsökkenés már végleges, a további romlást még megakadályozhatjuk a megfelelő védőeszközökkel, de még fontosabb, hogy panaszok esetén minél hamarabb szakember (fül-orr-gégész/audiológus szakorvos) segítségét vegyük igénybe. Legfontosabb, hogy ismerve a hangok szépsége mellett annak veszélyeit is, próbáljuk védeni - szakemberek segítségét igénybe véve - fülünket, hallásunkat és ezzel megelőzhetjük a károsodás kialakulását.

dr. Amplifon