Gyomorfekély, IBS és vastagbélbetegségek

Fekélybetegség

Általában gyomorfekélyről szoktak beszélni, pedig a fekélybetegség mintegy 90%-ban a nyombélben keletkezik. A nyombél a gyomorral szoros egységben működik, a gyomor sósavtermelésének fokozódása a nyombélfekély egyik legfontosabb kiváltó – vagy legalábbis fenntartó – oka.

A nyombélfekély előfordulása Magyarországon hatszázalékos, ezért népbetegségnek számít. Kialakulásában a gyomor nyálkahártyáját támadó ún. agresszív és védő tényezők egyensúlyának megbomlása játszik szerepet. Agresszív tényező a gyomorsav fokozott termelése, valamint egy sor, a gyomrot károsító gyógyszer. A védő mechanizmusok közül a legfontosabb a gyomornyálkahártya vérellátása, valamint a nyáktermelés.

Baktérium, életmód, stressz is okozhatja

A támadó és védő mechanizmusok egyensúlyának megbomlását több tényező is előidézheti. Újabban igen nagy jelentőséget tulajdonítunk egy Helicobacter pylori nevű baktériumnak, de fekély oka lehet (főként reumás fájdalmak csillapítására használt ún. non-szteroid gyulladásgátlók okozta) gyógyszermellékhatás, rendszertelen étkezés, dohányzás, az alkoholfogyasztás, öröklött hajlam és végül, de nem utolsósorban a tartós stressz, illetve lelki tényezők is.

A fekélybetegség legfőbb tünete az erős fájdalom, mely leggyakrabban jól körülírt helyen, a has felső részén, közvetlenül a szegycsont alatt jelentkezik, általában hajnalban, illetve étkezés után több órával. A fájdalom étkezésre többnyire megszűnik.

Jellemző a fájdalom szezonális jelentkezése: a késő ősz és a tavasz a fekély kiújulásának kedvelt évszakai. A beteg étvágya általában jó, fogyni csak akkor szokott, ha a fájdalom miatt nem mer enni, vagy túl szűkre, egyhangúra szabták a diétáját.

Elhanyagolt esetben súlyos szövődmények jelentkezhetnek. Ezek közül leggyakoribb a vérzés. Általában kis mennyiségű, de az állandó kisfokú vérzés gyengeséget, fáradékonyságot, vérszegénységet okozhat.

Ha perforál, életveszélyes állapot

A fekély átlyukadása (perforációja) heveny hasi katasztrófát, hashártyagyulladást okoz, elviselhetetlen fájdalommal jár, és azonnali műtétet igényel. Az évek óta fennálló, illetve többször kiújult nyombélfekély gyakran hegesedik. A hegek a gyomorkapu (pilorus) szűkületét okozhatják, ami gátolja a gyomor ürülését, hányással, fogyással jár. A betegséget régebben gyomorröntgennel diagnosztizálták, ma már szinte minden esetben gyomortükrözéssel (gasztroszkópiával) derítik fel a fekélyt. Az utóbbi vizsgálatnál ujjnyi vastag hajlékony cső segítségével az orvos közvetlenül be tud kukucskálni a gyomorba, szövetmintát is tud venni, és a Helicobacter is közvetlenül kimutatható. A vizsgálat nem nagy öröm, de korántsem olyan kellemetlen, mint amilyen ijesztőnek első látásra tűnik.

Oki kezelés hoz tartós eredményt

A fekélybetegség kezelésében – mint minden más betegség esetén is – lehetőleg oki kezelésre kell törekedni, vagyis helyre kell állítani az agresszív és védőtényezők egyensúlyát. A Helicobacter pylori baktérium kiirtására antibiotikus kezelést alkalmazunk, mert ma már bizonyított, hogy a baktérium elpusztítása elősegíti a gyógyulást, és jelentősen csökkenti a visszaesés valószínűségét. A kezelés másik fő pillére a savtermelés gátlása. A sav ugyanis a legerősebb agresszív tényező.

Bármi is az oka a fekély kialakulásának, a gyógyulófélben levő gyomrot meg kell kímélni a sav erősen maró hatásától. A savkötők csak tüneti szerek, hatásuk rövid, átmeneti, a modern gyógyszerek azonban a sav termelődését akadályozzák meg. Műtétre ma már igen ritkán – csupán súlyos szövődmények esetén – kerül sor.

A vastagbél fájdalmas betegségei

Túl érzékeny, irritábilis bél szindróma (IBS): igen gyakori, bár sokszor nem felismert betegség. A hasi panaszok miatt orvoshoz forduló betegek mintegy felének ez a baja.

A tünetek igen változatosak: puffadás, gázos belek, korgó-morgó has, émelygés – és fájdalom: lehet enyhe, egész hasat betöltő, de lehet görcsös, vándorló, sőt éles, egy pontban megjelenő is. Jelentkezhet hasmenés, székrekedés, vagy akár a kettő váltakozása. Az orvost a panaszok nagy nehézségek elé állítják, hiszen a gyomor-bél rendszer mindenféle szervi betegségét ki kell zárnia.

Nincs szervi eltérés, mégis fáj

A túl érzékeny vastagbél egyértelműen funkcionális betegség, hátterében semmiféle szervi eltérést nem lehet kimutatni. Lényege a vastagbelek érzés- és mozgászavara. Az érzészavar azt jelenti, hogy a hasban, főként a vastagbelekben található érző (főként fájdalomérző) idegvégződések (receptorok) ingerküszöbe lecsökkent. Így a beteg olyan ingereket is megérez, sőt fájdalomként él meg, ami más ember számára nem érzékelhető, vagy legalábbis nem tudatosul. Ilyen például a belekben képződő gázok feszítése. A jellemzőbb azonban a belek mozgászavara. Ilyenkor ugyanis a belek mozgása nem kellőképpen összerendezett, gyakoribbak a helyi körkörös összehúzódások. A bélfal feszülése is fokozott, míg az előrehaladó bélmozgás hulláma lehet gyengült, de fokozott is.

A betegség hátterében leggyakrabban tartós idegfeszültség, stressz, szorongás áll. A fölhalmozódott érzelmi nyomás felborítja a vegetatív idegrendszer egyensúlyát, és így vezet bélműködési zavarokhoz.

Akut bélhurut: rendszerint a gyomorrontást követi

Többnyire baktériummal fertőzött élelmiszerek váltják ki, de okozhatják kémiai mérgek vagy gyógyszerek, például egyes antibiotikumok is. A rosszullét hirtelen kezdődik, rendszerint hányással. Ezt követi a hasmenés, ami gyakran bélgörcsökkel, kólikával jár. A gázok felhalmozódása miatt a bélkacsok fájdalmasan megfeszülnek. Néha a hasmenés nagyfokú víz- és ásványisó-veszteséggel jár, ilyenkor fáradtság, gyengeség kíséri. Egyes esetekben súlyos bakteriális bélfertőzés áll a hasmenés hátterében, melyhez láz és egyéb általános tünetek is társulnak.

A diagnózis a legtöbb esetben már a panaszok alapján nyilvánvaló: görcsoldók, fájdalomcsillapítók, ill. a méreganyagokat megkötő szerek (például orvosi szén) adása szükséges, és rendkívül fontos a diéta, valamint az elvesztett folyadék pótlása. Ha a tünetek súlyosak vagy nem szűnnek meg 48 óra alatt, akkor székletmintából szükség van a kórokozó kimutatására. Ilyen esetben antibiotikum adására is sor kerülhet.

Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)

Meglehetősen súlyos, makacs, nehezen gyógyítható betegség. Kezdetben a végbél, később a vastagbél felsőbb szakaszain is krónikus gyulladás, vérző fekélyek alakulnak ki. A betegség görcsökkel, hasi fájdalommal járhat. Legjellemzőbb tünete a véres-nyákos hasmenés, ami súlyos esetben akár napi 20 alkalommal is jelentkezhet. Néhány esetben a betegség fellángolását láz is kísérheti. A székelési inger olyan hirtelen, olyan parancsoló lehet, hogy a beteg el sem meri hagyni a lakását, ezért munkaképtelenné válik. Egy ilyen rossz időszak után a beteg hónapokig, akár évekig is tünetmentes lehet, majd a betegség újra meg újra fellángol.

A betegség oka tisztázatlan. Kialakulásában biztosan szerepet játszanak genetikus és ún. autoimmun folyamatok. Ez azt jelenti, hogy a szervezet a bélben mindig megtalálható saját baktériumflórával, illetve a saját bélnyálkahártyával szemben termel ellenanyagokat. Azt azonban nem tudjuk, mi indítja el ezt az autoimmun reakciót. Bár a lelki folyamatok kóroki szerepe nem teljesen bizonyított, az egyértelműen kimondható, hogy a tünetek visszatérésének, a betegség fellángolásának hátterében nagyon gyakran nehéz élethelyzet, stressz áll.

Crohn-betegség

A bélfal minden rétegére kiterjedő súlyos gyulladás, mely leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszán, a csípőbélen, valamint a vastagbélen alakul ki. Leggyakoribb tünetei a görcsös hasi fájdalom (főként jobb oldalon az alhasban), a hasmenés, az étvágytalanság és a fogyás. Minthogy a gyulladás a bélfal valamennyi rétegét érinti, a bélkacsok összetapadhatnak, és szűkület, bélelzáródás, rendellenes sipolyjáratok, tályogok is kialakulhatnak.

A betegség oka ismeretlen, kialakulásában genetikus, autoimmun, fertőzéses eredet egyaránt szóba jön, sőt egyes kutatások felvetik a táplálkozási tényezők szerepét is. A betegség gyógyítása igen nehéz, és feltétlenül az orvos feladata.

Béldivertikulumok

Idősebb korban okozhatnak sok problémát. A divertikulum (gurdély) zsákszeri kitüremkedés, mely a gyomor-bél rendszer bármely pontján előfordul, leggyakrabban azonban a vastagbélen alakul ki. Az életkor előrehaladtával a bélfal izomzata meggyengül, és az izomrostok között kitüremkedő nyálkahártya zsákszerű tágulatot hozhat létre. 70–80 éves korban az emberek többségének már számos divertikuluma van.

A divertikulum önmagában nem veszélyes, és általában tünetmentes. Ha azonban széklet szorul a divertikulumba, az görcsös fájdalmat, vérzést, gyulladást (divertikulitisz) okozhat. Mindez általában megelőzhető rostdús ételek (zöldség, gyümölcs, hántolatlan magvak) fogyasztásával.

Dr. Valló Ágnes
Forrás: Láz és fájdalom…Ha a beteg kérdez/Galenus