Ha fennakad a szó... - beszédzavar és afázia

A beszédzavaroknak számos típusa, súlyossági foka van, a teljes beszédképtelenségtől az alig észrevehető kis eltérésekig. Kissé egyszerűsítve két főbb csoportra oszthatjuk őket. A motoros és a szenzoros afázia

Az első esetben a beteg mindent ért – beszédet, írást –, ami nyelvi információ hozzá érkezik, ő maga azonban nem tud a tőle megszokott módon beszélni. Ezeket a zavarokat hívják motoros beszédzavarnak, orvosilag: motoros afáziának. A motoros jelző arra utal, hogy a baj a beszédet kivitelező izomzat (garat, nyelv, szájizmok) irányítása körül van.

A második esetben a baj gyökere inkább a beszéd és az írás megértésében, és nem a kivitelezés központjaiban található. A beteg képtelenné válik a beszédmegértésre, jóllehet hallásával semmi baj nincs. A zavar a beszédfelismerésre, a nyelvre szakosodott agyterületek működése körül támadt. Következményesen aztán a saját beszédre is képtelenné válik e beteg. Fizikailag ugyan képes a beszédszerű hangadásra, ez azonban értelmetlen, nyelvtanilag helytelenül összerakott álbeszéd. A kórkép neve: szenzoros afázia. A szenzoros megjelölés a beszédérzékelésre, mint elsődleges problémaforrásra utal.

Broca, Wernicke és az agyi kommunikációs központ

Már az első beszédzavarokkal foglalkozó ideggyógyászok, a francia Broca és a német Wernicke megfigyelték, hogy a bal agyfélteke károsodása esetén sokkal gyakoribbak a beszédzavarok, mint a jobb oldal hasonló sérülései kapcsán. Közismert, hogy az agyban mindegyik félteke az ellenoldali testfélt irányítja. Minthogy a bal félteke a jobbkezes többség ügyesebbik, "jobbik" végtagjait irányítja – s a fenti tapasztalatok szerint a beszédet is – meghonosodott a domináns, uralkodó félteke kifejezés, amely féltekének jobbkezeseknél a bal oldali féltekét tekintették.

Tény, hogy a jobb testfél bénulásait sokkal gyakrabban kísérik beszédzavarok, mint a bal oldalét. Balkezes betegeknél azonban más lehet a helyzet, náluk időnként a jobb oldali az "uralkodó" félteke. Ilyen betegeknél a bal oldali bénulást is kísérheti beszédzavar. Broca és Wernicke közelebbről is feltárták a beszédközpontok elhelyezkedését. A motoros afáziában szenvedett betegeknél a homloklebeny egy körülírt, kis területének a pusztulását találták, a szenzoros afáziában szenvedetteknél pedig a halántéklebenyben találtak szövetpusztulást.

E zavarok kiváltó oka általában valamilyen agyi ér betegsége. Méghozzá egy olyan éré, amely a beszédért felelős agyi területeket látja el vérrel, azaz oxigénnel, cukorral. Általában érelzáródásról van szó, sokkal ritkábban pedig vérzésről. E hirtelen jött beszédzavarok ijesztőek, gyakran azt a tévképzetet keltik a laikusban, hogy megbolondult a hozzátartozója. Az afáziák szerencsére nagy arányban mutatnak jó gyógyulási hajlamot. A súlyos, nehezen gyógyuló esetek rehabilitálásával, gyógyításával külön erre szakosodott neuropszichológusok, az afáziológusok foglalkoznak.

Vannak egészen különös formái is a beszédbénulásoknak. Több nyelven beszélő embernél megeshet, hogy az egyik nyelven beszédképtelenné válik, míg a másikon – általában a régebben megtanulton – folyékonyan beszél. Ugyancsak különös megfigyeléseket tettek a siketnéma betegeknél is. Ők, mint ismeretes, jelbeszéddel kommunikálnak. Ezek az emberek, ha olyan sérülés éri őket, ami másoknál beszédzavart okoz, a jelbeszédre – annak kivitelezésére vagy megértésére – válnak képtelenné. Ez a különös jelenség egy érdekes tényre hívja fel a figyelmet. A Broca és Wernicke által felfedezett központok valójában nem is a beszéd, hanem a szélesebb értelemben vett kommunikáció központjai.

Amikor intő jel a beszédzavar

Előfordul, hogy valakinél csak másodpercekig-percekig áll fenn a beszélés vagy a beszédmegértés zavara. Egy ilyen átmeneti, ártalmatlan epizód arra figyelmeztethet, hogy bajok vannak az illető agyi keringésével. Mint egy vészcsengetést, olybá lehet venni egy ilyen átfutó furcsa állapotot. Arra figyelmeztet, hogy sürgős ideggyógyászati kivizsgálásra van szükség. Ugyanis az aprócska zavart később súlyosabb, maradandó bénulások követhetik.

dr. Holló András

születési rendellenesség