Dializált betegek étrendje

Mitől függ a dialíziskezelés hatékonysága?

  • A megfelelő táplálkozástól.
  • A dialízis kezdetekor a betegre jellemző tápláltsági állapottól.
  • Attól, hogy milyen kezelésben részesül a beteg.
  • Egyéb megbetegedésektől.
  • A vese vizeletkiválasztó képességétől. Mire kell odafigyelni a dializált beteg étrendjének összeállításakor?
  • Az étrend energiatartalmára.
  • A megváltozott fehérjemennyiségre.
  • Az étrend foszfortartalmára.
  • Az étrend káliumtartalmára.
  • Az étrenddel felvett nátrium- és folyadékmennyiségre.

Akár a normál fehérjeadag dupláját is megehetik

A betegek számára rendkívüli gondot okoz a kezelés bevezetésével járó megnövekedett fehérjemennyiség. Lehetséges, hogy korábban éveken keresztül naponta összesen 40-45 g fehérjét fogyasztottak. A kezelés kapcsán bekövetkezett változás miatt lehet, hogy ennek a mennyiségnek a dupláját is megehetik. A mennyiségi változtatás sokszor csak hónapok múltán sikerül, ráadásul a megnövelt fehérjemennyiséggel együtt párhuzamosan nő az étrend foszformennyisége.

A dializált betegek étrendjében a tápanyag-összetevők arányát az úgynevezett száraz testtömegre javasoljuk.

Miből mennyit?

  • Energia: száraz testtömeg x 30-40 kcal (pl. 70x35 kcal=2450 kcal/nap).
  • Fehérje: száraz testtömeg x 1-1,2 gramm (pl. 70x1,2=84 g/nap).
  • Foszfor: 600-800 mg/nap.
  • Kálium: 1500-2000 mg/nap.
  • Nátrium: 2000 mg (=2 gramm), ami 5 gramm konyhasónak felel meg.
  • Folyadék:
    1. 24 órás vizelet mennyisége megfelelő+maximum 5-8 dl.
    2. Ha nincs vizelet: az ételek folyadéktartalmát figyelembe véve összesen maximum 1-1,5
    3. A konyhasó mennyiségére azért érdemes odafigyelni, mert a naponta 5 grammnál több konyhasómennyiség kínzó szomjúságot okoz.

A táplálékokkal felvett nátrium mennyisége csökkenthető

Hogyan lehet csökkenteni a felvett nátrium mennyiségét?

  • Tápanyagtáblázat segítségével, a nyersanyagok helyes kiválasztásával.
  • Az ételek elkészítéséhez felesleges a hozzáadott só. Célszerűbb az elkészült ételt nagyon kevés sóval ízesíteni.
  • Hosszú távú étrendi előírások esetén legjobb, ha a betegek megpróbálják a nyersanyagok természetes ízét elfogadni és megszokni.

Az ételek ízesítésénél a káliumban gazdag zöldfűszerekkel óvatosan kell bánni.

Folyadékban különösen gazdag nyersanyagok és élelmiszerek: Gyümölcsök, zöldségfélék, tej és tejtermékek, pudingok, ivólevek, sör, bor, üdítők, levesek, mártások, fagylalt. A tej nem oltja a szomjúságot.

Foszforban különösen gazdag nyersanyagok és ételek: Kenhető sajtok, tej, belsőségek, felvágottak, tojások sárgája, hüvelyesek, olajos magvak, élesztő, zabpehely, búzacsíra, búzakorpa.

Káliumban különösen gazdag nyersanyagok és ételek: Szárított gyümölcsök, zöldség- és gyümölcslevek, gyümölcsök, mogyoró, burgonya (!), chipsek, diétás sók, kakaó, teljes kiőrlésű gabonafélék, barna kenyerek, zabpehely, korpafélék, csíráztatott olajos magvak és hüvelyesek, lecsó, paraj, zöldborsó.

Ötletek az ételek káliumtartalmának csökkentésére:

  • Az apróra vágott nyersanyagokat áztatás közben állni hagyni, a levet leönteni.
  • Az ételek első főzőlevét leönteni.
  • A kompótok levét leönteni.
  • A mélyhűtött termékek levét leönteni. A dializált betegek étrendjének összeállítása sokszor még a szakembereknek is különös odafigyelést igényel.

Papp Rita
dietetikus