Mit egyek, ha csontritkulásom van?

Már kialakult betegség. Mi lehet az oka?

Az osteoporosis alacsony csontdenzitással és a csontszövet mikroarchitektúrájának károsodásával jellemezhető szisztémás csontbetegség, amely a csontok törékenységének fokozódásával jár. Fontos tudni, hogy a csontrendszer egészét érintő betegségről van szó. Felismerésének legfontosabb lépése annak kimutatása, hogy a csontsűrűség (bone mineral density, BMD) jelentősen kisebb a kívánatosnál, és a kalcium-anyagcserét jellemző laboratóriumi rutinvizsgálatok eredményei negatívak .

A kis csontdenzitáshoz és fokozott törékenységhez sokféle ok vezethet. A genetikai tényezők szerepe 60–70%-osra tehető.

 

Emellett a női nemet, a menopausát, vagy a korábban kialakuló ösztrogénhiányt és életkort tekintjük major kockázati tényezőnek, amelyek érvényre jutását a következő rizikótényezők segítik.

  • az erős dohányzás,
  • az alkoholfogyasztás,
  • a kis kalciumtartalmú étrend,
  • és a fizikailag inaktív életmód.

 

A kialakult osteoporosis dietoterápiájának főbb jellemzői

A már kialakult osteoporosis terápiájában a gyógyszeres kezelést és a gyógytornát érdemes dietoterápiával is kiegészíteni. E megoldásnak kiegészítő szerepe van a többi kezelési forma mellett, azonban jelentősége rendkívül nagy.

 

A diéta célja

  • a megfelelő kalcium-, fehérje- és vitaminellátás,
  • a folyamatos csontvesztés megakadályozása, a csontminőség javítása,
  • a megfelelő energiabevitel és az étrend optimális tápanyag- összetételének biztosítása.

 

Kalcium - túl kevés kalciumot eszünk Magyarországon

A kalciumnak az osteoporosis prevenciójában és kezelésében is egyaránt szerepe van, mert regenerálni, erősíteni képes a csontok szerkezetét. A kalciumszükséglet különbözik gyermekek és felnőttek esetében, valamint bizonyos állapotokban, betegségekben megnövekedhet ez az igény:

  • 0–6 hónapos korban: 400 mg/nap
  • 7–12 hónapos korban: 400 mg/nap
  • 1–3 éves korban: 500 mg/nap
  • 4–6 éves korban: 600 mg/nap
  • 7–9 éves korban: 700 mg/nap
  • 10–18 éves korban: 1300 mg/nap
  • nők 19 éves kortól menopausáig: 1000 mg/nap
  • nők menopausa után: 1300 mg/nap
  • férfiak 65 éves korig: 1000 mg/nap férfiak - 65 év felett: 1300 mg/nap
  • várandós nők (az utolsó trimeszterben): 1200 mg/nap
  • szoptató nők: 1000 mg/nap
  • osteoporosis esetén: 1500 mg/nap

Magyarországon a hatvan év feletti lakosság kalciumbevitele alig haladja meg a 600 mg/nap mennyiséget, azonban fiatal felnőttkorban is csak a férfiak esetében éri el a 800 mg-ot naponta.

A tej és tejtermékek kalciumtartalma különösen kedvező. Ezen felül pedig tartalmaz olyan anyagokat, melyek elősegítik ezen ásványianyag felszívódását és csontokba épülését. Ilyen anyagok a D-vitamin, a laktóz, a csontanyagcserében szerepet játszó fehérjék, A-vitamin, magnézium, foszfor és a tejsav. Az utóbbi években a tej fontossága vitatottá vált, mert a pasztőrözés és a finomító eljárások során kalciumtartalma csökkenhet.

A parajnak és a szárazbabnak megközelítőleg annyi a kalciumtartalma, mint a tejnek, de figyelembe kell vennünk, hogy a növényekben lévő oxál- és fitinsav (szárazhüvelyesek, búzakorpa) oldhatatlan komplexet képez a kalciummal, és így csökkenti a felszívódását.

Nagy kalciumtartalmú ásványvizek is kaphatók, ilyen az Apenta, a Fonyódi, a Kékkúti, a Kristályvíz, a Harmatvíz, a Parádi víz és a Mohai Ágnes.

Ha a magyar lakosok a megszokott táplálkozásukat kiegészítenék fél liter tejjel, ezzel pótolni lehetne a hiányzó 600 mg-nyi kalciumot (fél liter tej kalciumtartalma 600 mg).

 

Természetes kalciumforrások

  • Tej és tejtermékek,
  • kemény sajtok,
  • puhatestűek (kagylófélék, csiga),
  • sprotni, szardínia,
  • tojássárgája,
  • zabpehely, szójacsíra,
  • szezámmag, mandula, mogyoró, napraforgómag,
  • algák,
  • hüvelyesek,
  • a citrusfélék belső héja,
  • datolya, mazsola,
  • zeller, sárgarépa,
  • zöldborsó,
  • póréhagyma,
  • a zöld levelű zöldségek és a káposztafélék (leginkább a karalábé) levelei.

 

Az alábbi nyersanyagokkal

600 mg-mal növelhetjük étrendünk kalciumtartalmát

Ételek, amelyek fogyasztásával

600 mg-mal növelhetjük az étrend kalciumtartalmát:

  • 50 g tejpor
  • 56 g Boci kalcium plusz sajt
  • 65 g mozzarella
  • 65 g mák
  • 75 g zsíros sajt
  • 90 g szezámmag
  • 180 g szardínia
  • 200 g baromfifelvágott
  • 220 g lazac
  • 400 g szója
  • 500 g tej
  • egy adag rántott sajt,
  • egy adag mákos guba,
  • egy adag juhtúróval rakott karfiol,
  • másfél adag parajfőzelék,
  • másfél adag mákos tiroli rétes,
  • másfél adag lengyeles brokkoli reszelt sajttal,
  • másfél adag gombás-kefires sajtsaláta,
  • két adag tejbedara,
  • két adag diós guba,
  • két adag mákos tészta,
  • két adag tejberizs,
  • két adag madártej,
  • két adag sajtmártás.

 

Kalciummal dúsított élelmiszerek

Magyarországon több mint tizenöt éve kezdődött olyan tejtermékek, majd hús- és gabonaalapú élelmiszerek kidolgozása, amelyek bioaktív kalciumban úgy gazdagítottak, hogy a kiegészítés hatására ideálissá, illetve pozitívvá vált az egyébként negatív Ca:P arányuk (l. Foszfor c. fejezet).

Napjainkban már többféle kalciummal dúsított terméket találunk az üzletekben, főként a hipermarketekben, nagyobb áruházláncokban. A kalciummal dúsított élelmiszerek listáján szerepelnek húskészítmények, mint például a félkész baromfitermékek, valamint gabonaalapú termékek, müzlik is. Ezeken kívül természetesen több tejtermék is rendelkezik nagyobb kalciumtartalommal az átlagnál, ilyen a Boci kalcium plusz körcikkes sajt és egyes joghurtok is. Ma már készítenek szójatejet/szójaitalt (esetleg rizsitalt) is ilyen formában, ennek előnye, hogy azok is fogyaszthatják, akik laktózérzékenységben szenvednek.

 

Foszfor: egy pohár szénsavas üditő kiüti az ebéd kálciumtartalmát

 

Elsősorban a foszfornak a kalciumhoz viszonyított aránya, azaz a Ca:P arány a lényeges a csontritkulásban szenvedő betegek számára. A legideálisabb, ha ez az arány 1:1, vagy 1,5:1, ebben az esetben a foszfor segíti a kalcium csontokba való beépülését, és csökkenti a vizelettel távozó mennyiségét. Ha a foszfor aránya meghaladja a kalciumét, akkor a magas szérumfoszforszint csökkentését célzó mechanizmusok révén a kalcium felszabadul a csontokból. Az ember foszforszükséglete 800 mg/nap.

 

Nagy foszfortartalmú élelmiszereink:

  • kólafélék,
  • szénsavas üdítőitalok,
  • ömlesztett sajtok,
  • belsőségek,
  • száraz hüvelyesek,
  • készételek, konzervek, krémporok.

További foszforforrás a húsok, húskészítmények, olajos magvak.

A szénsavas üdítők savanyúságát általában foszforsavval szabályozzák, ezért ezek kalciumot képesek megkötni a szervezetben, meggátolva felszívódását.

Egy-egy pohár szénsavas üdítő az ebéd után semlegesítheti az étkezés kalciumtartalmát.

 

Fluor

A fluor fokozza a csontképzést, fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben található. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell.
Napi fluorszükségletünk: 1,5 mg.

Ez életkoronként és bizonyos állapotokban – például terhességben – megváltozhat.

Források: halak, tea, ásványvizek.

 

Mangán, réz, magnézium

Mindhárom kedvezően hat a csontképzésre.
Valamennyi megtalálható például a dióban és a zöldborsóban.

 

D-vitamin

Szervezetünkben a D-vitamin növeli a kalciumfelszívódás hatékonyságát a belekből, csökkenti a szervezet kalciumürítését, valamint a vázrendszerben elősegíti a csontképzést. Feltételezhető, hogy az időskorúak D-vitaminellátottsága nem megfelelő. Gyermek- és fiatal felnőttkorban napi 400 NE az ajánlott, idősebb korban napi 600–800 NE.

D-vitamin hiányában a csontok rendellenesen fejlődhetnek, deformálódhatnak. Gyermekkorban angolkórról, felnőttek esetében osteomalachiáról (csontlágyulásról) beszélünk ez esetben. Az állati eredetű élelmiszerek D2- és D3-vitamint tartalmaznak, amíg a növényi eredetűek csak D2-vitamint. Az emberi szervezet számára elsősorban a D3-vitamin hasznosítható, mely ultraibolya- sugárzás hatására képződik.

D-vitamin-források: belsőségek, tojás, tej, tejtermékek, halolaj.

 

K-vitamin

A K-vitaminnak szerepe van a csontfehérje-szintézisében és a csont mátrixának kialakításában. K-vitamin hiányában a károsodott fehérje nem képes megkötni az ásványi kristályokat. (A csont és ér biológiai anyagcsere-folyamataiba tartozó fehérjék közül néhány ismerten vagy feltételezetten K-vitamin-dependens. Az osteoporosis patogenezisébe összefügghet a szuboptimális K-vitamin státusszal, amelynek következménye a gyenge, csökkent karboxiláció és valószínűleg diszfunkció is.) Ezen állapot kialakulhat túlzott antibiotikumfogyasztás következtében is.
K-vitamin-források: brokkoli, saláta, paraj, káposzta, paradicsom, tej, tejtermékek, máj. Ajánlott napi bevitel felnőttkorban: 50–65 μg.

 

C-vitamin

A C-vitamin szükséges a csontszöveti fehérje képződéséhez.
C-vitamin-források: alma, gyümölcsök, savanyú káposzta, zöldségek. Ajánlott napi bevitel felnőttkorban: 80 mg.

 

A-vitamin

Az A-vitamin a csontok hosszanti növekedését segíti elő. A-vitamin-források: sárgarépa, sütőtök, bimbóskel, fűszerpaprika, kajszibarack, tej, tojás, vaj, sertésmáj.

 

Érdemes odafigyelni

 

  • A koffeint tartalmazó kóla típusú italok is a diuresis fokozásával vezethetnek negatív kalciumegyensúlyhoz. Minden csésze kávé 100 mg-mal emeli a kalciumszükségletet, ezért különösen csekély bevitel esetén kerülni kell a kávézást.
  • Minden nap fogyasszunk friss zöldséget és gyümölcsöt!
  • Napi többszöri kalciumfelvétellel a biológiai hasznosulás nagyobb, mintha ugyanazt a mennyiséget egy, vagy két étkezéssel fedeznénk.
  • Kerülni kell a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást!

 

Osteoporosissal kapcsolatos újdonságok, érdekességek

  • A legújabb kutatások hangsúlyozzák, hogy a kulturális szokások és a nem megfelelő élelmiszerválasztás eredményezte alacsony antioxidánsszint többek között az osteoporosis kialakulásában is szerepet játszhat.
  • Más kutatásokban, Japánban az élelmiszer-fogyasztási gyakoriság kérdőív (FFQ) egy speciálisan kidolgozott formáját (FFQPOP) alkalmazzák, melyben kifejezetten az osteoporosisban jótékony hatású tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok bevitelének mértékét vizsgálják.
  • Az ázsiai konyha alapanyagai között rengeteg olyan kémiai anyag van, amely befolyásolja a csontanyagcserét. Ilyen például a fermentált szójababban található K2-vitamin, amely serkenti az osteoblastok működését, segíti a csontképződést, illetve az osteoclastok működésének gátlásával csökkenti a csontresorpciót. Bár ezt egyelőre még csak állatkísérletek bizonyítják.
  • Idén megjelentek olyan publikációk is, melyek összefüggésbe hozzák az osteoporosist az elhízással. Az elhízás és a csontanyagcsere tehát egymásra hatással van, ezt azzal magyarázzák, hogy a zsírszövet és a csontszövet sejtjei azonos eredetűek.
  • Szteroidhormonok, például glükokortikoidok tartós szedése során az elhízást többnyire szintén csontritkulás kíséri. Az oxidatív stressz kialakulásában, valamint a gyulladást okozó citokinek termelését mindkét betegség egyaránt fokozza.

A kórkép megjelenése esetén sem ajánlatos mellőzni a megfelelő ételek fogyasztását, e tényező továbbra is hangsúlyos.
Ebben az esetben, azonban a terápia részét képezi a gyógyszeres kezelés és a rendszeres diagnosztikai vizsgálatok jelenléte is. Ez a kezelési mód elősegítheti a csonttömeg állandó szinten tartását, ezáltal az osteoporosis súlyosbodásának lehetőségét.

 

Töttösi Adrienn
dietetikus
Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD
táplálkozáskutató, klinikai dietetikus
Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

 

(ni)