Milyen sors vár valakire, ha májrákos?

Nemcsak a kocsmajárókat fenyegeti a daganatos betegség

– A kocsmák törzsközönségénél sokkal több embert fenyeget a májbetegség, csak hajlamosak vagyunk ezt elbagatellizálni, s azt gondolni, csak a másik ember iszik sokat – fogalmazott dr. Vajer Péter, az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának (OCSMK) elnökhelyettese a májrák hazai előfordulásáról tartott budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: egy laborvizsgálat, majd egy egyszerű ultrahangvizsgálat nyomán sokkal hamarabb rá lehetne bukkanni azokra a betegségekre, amelyek akár sokáig lappanghatnak tünet nélkül a szervezetben, s már túl későn okoznak panaszokat, azaz adnak jelt magukról. De nem elég, hogy ezt az orvosok tudják: a pácienseken is múlik, hogy mennyire partnerek saját életük megmentésében, s a háziorvosuknál járva akár önmaguk kezdeményeznek-e kivizsgálást.

– Nem mindegy mekkora betegutat kell megtennie az embereknek, amíg eljutnak a megfelelő kivizsgálásokra, majd szükség esetén megkapják a kezeléseket, amelyek megmenthetik, illetve meghosszabbíthatják az életüket – erősítette meg az elhangzottakat prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke. Elmondta: sokkal több májrákos beteget meg lehetne gyógyítani, ha időben kezdenék el a terápiát.

Miért olyan sok a halálos betegség?

– A májrákból a végleges gyógyulás nem lehetetlen: ehhez elsősorban az kell, hogy akkor vegyünk észre egy tumort, amikor az sebészi úton teljesen eltávolítható, s még nem adott áttéteket. Ha erre már nincs lehetőség, különféle intervenciós radiológiai technikákkal még mindig lehetséges a májdaganat mechanikai pusztítása. Emellett a gyógyszeres terápia is sokat fejlődött: ma a májrákos betegek már tablettában is hozzájuthatnak a célzott onkológiai kezeléshez, amely révén életkilátásaik javulhatnak – tette hozzá Bodoky György. A professzor a májrák tragédiájának nevezte, hogy miközben ennél a betegségnél pontosan tudható, hogy a hepatitis vírusfertőzés vagy az alkohol okozta májcirrózisban szenvedőknél a legnagyobb a valószínűség a májdaganatos betegség megjelenésére, ennek ellenére az esetek jelentős részében túl későn diagnosztizálják a bajt. Ha a rizikócsoportba tartozók eljutnának rendszeres ultrahangvizsgálatra, sokkal kevesebben halnának meg közülük májrákban.

Nem elég a kórházban gyógyítani

– Nem elég kezelni a betegséget, magával a beteggel is foglalkozni kell. A tudatos beteg jobban gyógyulhat, mert ismeri a lehetőségeket, ismeri a jogait, s tudja hová fordulhat akkor, amikor az egészségügy útvesztőjében elakad. Bár a rákkal mindenkinek a saját harcát kell megvívnia, az országszerte működő betegklubok, sorstársközösségek tagjai jobb esélyekkel indulnak, mert ők mind betegtársaikra, mind az egyesületeket segítő patronáló orvosokra és nővérekre támaszkodhatnak – mondta Bajorné Lobenwein Beáta, a Magyar Rákellenes Liga Rákellenes Általános Szolgálatának vezetője.

Megjegyezte: a betegklubokba járó páciensek sokkal kisebb arányban lépnek ki a daganatellenes kezelésekből. – A sorstársak segítségével könnyebb elviselni a betegség tudatát, átvészelni a mellékhatások okozta nehézségeket, hinni abban, hogy lehetséges a javulás, s az erőfeszítések nem hiábavalók. A klubokban óriási erőt ad azoknak a jelenléte, akik már hosszú évek óta maguk mögött tudhatnak egy daganatos betegséget – tette hozzá Bajorné Lobenwein Beáta.

Nem tudják a rákbetegek mi vár rájuk

– Sajnos a betegek nagyobb részébe tartozók nem jutnak el betegklubokba, nincsenek egyetlen civil szervezetnek sem a látóterében, így sokkalta kiszolgáltatottabbnak érzik magukat az egészségügyi ellátórendszerben – mondta B. Papp László, a Rákgyógyítás Magazin szerkesztője. A Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány által 2006 óta működtetett honlap és 2008 óta kiadott ingyenes, országos civil újság jellegzetessége, hogy egyetlen hirdetésnek, reklámnak sem adnak helyt. Az elmúlt években több mint 4 ezer levelet válaszoltak már meg a rákról, amelyek anonim formában mind elérhetők az interneten.

Amint B. Papp László forgalmazott, a betegektől és hozzátartozóktól érkező kérdések egyik legnagyobb tanúsága: az érintettek és a családtagok gyakran nem értik leleteiket, nem értik mi és miért történik velük, s kétségbeesetten próbálnak információkhoz jutni – gyakran beleszaladva így olyan tévhitekbe, amelyek tovább ronthatják a testi-lelki állapotukat. A visszajelzések alapján a rákbetegek sokszor bizonytalanságban, megválaszolatlan kérdések tömkelegével mennek haza a kórházból vagy a rendelőből, mert nem volt idejük kérdezni, illetve nem volt lehetőségük visszakérdezni.

Rákgyógyítás Magazin

www.rakgyogyitas.hu