Felszívódó sztent – koszorúérbetegségek legújabb terápiája

A beavatkozást Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte. A felszívódó sztentnek köszönhetően kevesebb ideig kell gyógyszert szednie a betegnek, és javul a természetes érfunkció helyreállásának esélye.

 

Szívkatéteres fémháló-beültetés

A magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúér betegség vezető szerepet tölt be. A koszorúér szűkületek terápiája elsősorban szívkatéterezéssel és egy speciális fémháló (sztent) beültetésével történik. Ilyen beavatkozásból évente 18 ezret végeznek az országban. Az elmúlt évek során jelentős fejlődés történt a sztentek előállításában, ennek köszönhető a speciális gyógyszerbevonatú eszközök megjelenése. A legmodernebb technológiáknak köszönhetően mára olyan biokompatibilis anyagból készült sztent előállítása is lehetővé vált, ami a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilizálódását követően önmagától felszívódik.

 

Két év alatt szívódik fel az újfajta sztent

A szív koszorúerébe beültetett sztent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen addig, amíg az eszköz – körülbelül két évvel a beültetést követően – teljesen fel nem szívódik. Mivel nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében, a természetes érfunkciók visszaállhatnak, s ezért a kombinált gyógyszeres vérhígító kezelésre is csak hat hónapig van szükség. A sztent egy sejtosztódást gátló anyagot is kibocsájt, hogy megakadályozza az ér visszaszűkülését.

Magyarországon 2012. július 24-én megtörtént az első biológiailag felszívódó sztent (BVS – Bioresorbable Vascular Scaffold) beültetése. A beültetést Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika Igazgatója végezte el.

Korábban a beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a mostani a műanyagháló beültetés azonban a világon elsőként csukló felől történt, csökkentve a beteg megterhelését, aki egy nap múlva otthonába távozott. Ezzel a módszerrel kevesebb a szövődmények kialakulásának lehetősége is.


Magyarországon a biológiailag felszívódó sztentekkel történő koszorúér-tágítás technológiája a koszorúér-betegségben szenvedők kezelésében új terápiás lehetőséget nyithat meg az orvosok előtt. – mondta Prof. Dr. Merkely Béla  – a magyar betegek számára ez a technológia óriási jelentőségű, hiszen kialakításának köszönhetően az elzáródott eret úgy nyitja meg, mint egy gyógyszerkibocsátó sztent, ám bizonyos idő múlva felszívódik, így sokkal természetesebb érfunkciók kialakulását teszi lehetővé, és nem marad permanens fémimplantátum a beteg szervezetében.


A szívkatéteres beavatkozások forradalmasították a szívgyógyászatot, ennek köszönhetően Magyarországon jelenleg 150 ezren élhetnek sikeresen beültetett fém sztenttel a szervezetükben.

Semmelweis Egyetem