Parkinson-kór és gyógyszerszedés

A SpringMed kiadásában megjelent könyvből közlünk részletet, a leggyakrabban előforduló kérdésekből válogatva.

A barátom, aki ugyanannyi ideje Parkinsonos, mint én, kétszer annyi tablettát szed, mint én. Rendjén van ez?

A látszólag ugyanolyan Parkinson-típusban szenvedőknek gyakran teljesen különböző kezelésre van szükségük. Annak a gyógyszeradagnak, amire egy adott embernek szüksége van, kevés köze van a tünetek súlyosságához vagy a diagnózis megállapítása óta eltelt időhöz. Más szóval nem jelent sem jót, sem rosszat, ha több vagy kevesebb gyógyszert kell szedni. Azok a dózisok, amelyek önnek és a barátjának megfelelnek, a leginkább hasznukra válnak a legkevesebb mellékhatással.

Abba kellene hagynom a tabletta szedését, ha rosszul érzem magam tőlük?

Feltételezzük, hogy elmondták önnek, mi várható egy új tabletta kipróbálásakor. Ha rosszabbul érzi magát, mint azt várta, például, ha nagyon rossz a gyomra vagy elájul, menjen vissza az orvosához mihelyt lehetséges, s kérdezze meg, abbahagyhatja-e azoknak a tablettáknak a szedését. Lehet, hogy az orvosa egy eltérő gyógyszert próbál ki, vagy azt javasolja, hogy szedje továbbra is ugyanazt a gyógyszert, de kisebb dózisban. Néhány betegnek használ, ha másodszorra a normálisnál kisebb adagot alkalmaz, s ezt lassan teszi.

Ha egyszer beállítottak egy gyógyszert, főleg ha az hatásosnak bizonyult, általában nem okos dolog hirtelen megváltoztatni azt. Amennyiben nagyon rosszul érzi magát egy tartós és sikeres kezelést követően, nagy az esély arra, hogy nem a gyógyszer, hanem valami más okozza az új szimptómákat. Beszéljen az orvosával annak kiderítése érdekében, mi okozza a bajt.

Magam is szabályozhatom a tabletta szedését a tevékenységemtől és attól függően, hogyan érzem magam?

Amikor jól ismeri a betegségét és tudja, mi a különbség a túladagolás, illetve az aluladagolás között, sok orvos arra ösztönzi betegét, hogy kísérletezzen egy kicsit önmagán a tabletta pontos dózisát és időzítését illetően. Az orvosa például elmondhatja önnek, hogy a teljes napi levodopa-adagjának nagyjából mennyinek kell lennie, s arra buzdíthatja, hogy kísérletezzen egy kicsit ezen a gyógyszerkereten belül. Hogy hogyan osztja el napközben a tablettákat, és hogyan szedi be az étkezések vonatkozásában, változhat – kis kísérletezéssel és hibával – egészen addig, amíg ki nem deríti, hogy mi felel meg önnek a legjobban.

Mennyire fontos a gyógyszerek időzítése a Parkinson-kór esetén?

Általában a gyógyszeradagok időzítését, különösen a levodopáét úgy adják meg, hogy amennyire lehetséges, a normális (azaz nem Parkinsonos) állapotot hozza létre. Ezért a levodopa-adagokat elosztják egész napra, kezdetben általában háromszor vagy négyszer kell szedni.

Az a cél, hogy hosszan tartó legyen a hatása, és elkerüljék a lehetséges kényelmetlenséget és a gyógyszerszint csökkenésének köszönhető mozdulatlanságot. A levodopa gyógyszerek hosszú távú használatával, s a Parkinsonos állapot előrehaladásával a gyógyszeradag időzítésének általában állandóbbnak kell lennie, azaz pontos időben és általában gyakrabban kell bevenni. Az orvosa tanácsot ad az adag kezdeti gyakoriságára, időzítésére vonatkozóan, és időről időre változtatásokat javasol.

A megfelelő időben történő gyógyszerezés problémái különösen akkor merülnek fel élesen, amikor a Parkinsonos beteget kórházba utalják, főként, amikor nem neurológiai osztályon vannak. A gyógyszerek nem megfelelő időzítése miatti aggodalom és szorongás jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz a normális stresszhez, ami a kórházban lévő embereknél fennáll. A Parkinson-kór egyénre szabott gyógyszeradagjának a fontosságát eddig is hangsúlyozták és ma is hangsúlyozzák az általános orvosi és ápolószemélyzetnek a különféle közvetítőkön keresztül, többek között a szemináriumokon, a kiadványokon és információs lapokon keresztül. A Parkinsonosok azonban még mindig rossz tapasztalatokról számolnak be, amikor egyéb betegség miatt kórházi kezelésre utalják őket. A 15. fejezetben tárgyalunk néhány olyan módot, amelyekkel az ilyen gondokat minimalizálni lehet.

Forrás: Bridget McCall – Prof. Leslie J. Findley: Parkinson-kór

születési rendellenesség