A koraszülés sok veszéllyel jár

Interjú Dr. Paulin Ferenc egyetemi tanárral, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójával.

- Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, rögtön le kell szögeznem azt a tényt, hogy a mozgáskorlátozott, illetve bizonyos esetekben az értelmi fogyatékos gyermekeknél az egyik legfontosabb kóroki tényező, tehát a felmerülő gondok gyökere a koraszülöttség. A fogyatékosság nem örökletes tényező.  Hazánkban most körülbelül kilencvenötezer a szülések száma, közülük nyolcezer-nyolcezer ötszáz koraszülés fordul elő, tehát 8-8.5 százalék. A korábbi évekhez képest ugyan ez az arány csökkent, ám ezzel együtt is el vagyunk maradva nemcsak az uniós, vagy az ilyen szempontból legfejlettebb államoktól, például a svédektől, hanem az egykori szocialista országoktól is. Nálunk azonban ez a mutató mindig magasabb volt, aminek az okát tudományosan még nem sikerült bebizonyítani. A legújabb kutatások a nőket érő stresszt is a kockázatok közé sorolják, ha ezt a feltételezett okot elfogadjuk, akkor megmagyarázható Magyarország hátrányos helyzete, annak ellenére, hogy a rendszerváltozás előtt a táborban mi voltunk legvidámabb barakk. Ez persze azzal járt együtt, hogy volt második, harmadik műszak, így például gmk, háztáji gazdaság, és így tovább. Magyarán: mi magyarok 1989 előtt is zaklatott életet éltünk. Következésképpen a statisztikákban, napjainkban sokkal rosszabb helyen vagyunk, mint ahogy a civilizációt, a társadalmi viszonyokat szem előtt tartva illenék.

- Kimutatható a rossz szociális helyzet is?

- Egyértelműen, hiszen ez hazánkban is igazolható, mert a koraszülési arány Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében a legmagasabb. Hozzáteszem, és ne dugjuk homokba a fejünket: ott is rosszak az adatok, ahol jelentékenyebb a romanépesség. Szeretném azonban azt is megjegyezni, hogy Budapesten és a nagyvárosokban szintén emelkedik a koraszülések száma. Én ezt menedzserasszony-szindrómának nevezem, amikor bizonyos, terhes asszonyok mindkét fülén mobiltelefon "lóg", sőt egész nap cikáznak össze-vissza. A szociális helyzetet illetően mi orvosok csak a társadalom, tehát a mindenkori kormány és a civil szervezetek figyelemének felkeltésével élhetünk.

- Minden bizonnyal azért más okok is közrejátszanak.

- Igen, mégpedig a különböző, elsősorban női nemi szervi, illetve húgyúti fertőzések, ide értve például a hólyaghurutot és a vesemedence-gyulladást is, melyek rendkívül veszélyesek. Ha egy adott településen a terhes-gondozás színvonala kielégítő, ezeken kedvező irányban lehet változtatni. Ilyen szempontból természetesen igen fontos a szűrés, sőt a felvilágosítás is, hiszen a tünetek korai kezelése nagyon sokat segíthet. Az egyes nyomtatott kiadványok, szórólapok elkészítése nyilvánvalóan orvos szakmai feladat, de az igaz, hogy terjesztésükben az érdekérvényesítő szervezetek is közreműködhetnek. Ezzel összefüggésben azonban sajnos elég kevés a pályázati lehetőség. Jómagam a terhesség-megszakítások csökkentése érdekében 1996-ban indítottam egy mozgalmat, melynek során ezeket az anyagokat az országos védőnői hálózat "terítette". Ennek nyomán az akkori óriási, évi hetvenhatezer abortusz 2003-ra ötvenötezerre módosult, ami még mindig magas, de azt mutatja: sok mindent el lehet érni, ha a társadalom is odafigyel.

Annál is inkább, mivel a terhesség-megszakítás a leendő koraszülés egyik oki tényezője, ami nekünk, szülész-nőgyógyászoknak ma kifejezetten az egyik legnagyobb gondunk, mivel kétéves periódusban húsz százalékkal lehetne csökkenteni. Ez ezerhatszáz babát, tehát családot érintene, és évi 10 milliárd forint megtakarítást eredményezne, mert a koraszülöttek ellátása meglehetősen költséges, noha a befektetett energiák ellenére sokszor elveszítjük a gyermekeket. Másrészt a túlélők egy része károsodik, ami a család, a társadalom számára tehertétel, nyugodtan jelenthetem ki, hogy tragédia.

- Felmerül az anyai életkor kérdése is.

- Napjainkban nemcsak a házasságkötések időpontja tolódik ki, hanem az első gyermekvállalásé is, ami a női karrierrel függ össze. A fogamzásra és a szülésre a legalkalmasabb életkor a 20 és a 29 év közötti időszak. Később nehezebb a teherbeesés, több az esetleges beavatkozás. Utóbbi kapcsán a lombikbébi-programot említem meg. Gyarapszik azután az ikerterhességek száma is, ami koraszülés-veszéllyel jár, másrészt az idősebb anyai szervezetben gyakoribb a szülészeti komplikáció. Korántsem arról van szó, hogy egy negyven éves asszony esetében mindig baj történik. A nagyanyám például negyvennyolc esztendős volt, amikor az édesapámat szülte, aki egészségesen jött a világra. A statisztikák viszont a betegségi gyakoriság emelkedését mutatják. Olyannyira, hogy 35 éves kor felett mindenképpen szűrővizsgálatot javasolunk.


Interjú dr. Métneki Júliával, biológus-humángenetikussal, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Humángenetikai és Teratológiai Osztályának vezetőjével.

- Nem csökken a koraszülés gyakorisága.

- Koraszülésről akkor beszélünk, ha a terhesség a betöltött 37. hét előtt fejeződik be. Tekintettel arra, hogy a terhességi kor sokszor nehezen állapítható meg, ezért leginkább a születési súly szerinti osztályozás terjedt el. Ezek szerint koraszülésről általában a 2500 grammnál kisebb súlyú magzat születése esetén beszélünk. Az ötvenes évekre jellemző 5-6 százalékos koraszületési arány a hetvenes évekre 11 fölé emelkedett, majd fokozatosan csökkent. Ezen belül a spontán koraszülés csökkenő tendenciát, míg az anyai vagy magzati okból indított koraszülés emelkedő gyakoriságot mutat

- Hazánk ebben a statisztikában hol helyezkedik el Európában?

- Általában elmondható, hogy a fejlett országokban a koraszülés gyakorisága az elmúlt tíz-húsz évben változatlan. A kismértékű növekedés legfeljebb annak tudható be, hogy a koraszületés definíciója változott, és a koraszülés alsó határa korábbra tolódott. Magyarországon a koraszületési arány a többi európai országhoz képest mindig is rosszabbak közé tartozott.

- Mi lehet a koraszülés következménye?

- A koraszülés jelentőségét az újszülöttek megbetegedési és halálozási mutatóin keresztül érzékelhetjük a legjobban. Hazánkban jelenleg a legtöbb csecsemőt kis születési súlya miatt veszítjük el. Ha ehhez hozzávesszük a túlélő koraszülöttek között az utógondozás során testileg vagy értelmileg károsodott, valamint a látás-, hallás- és mozgásszervi fogyatékos gyermekek számát, akkor a koraszülés jelentősége még számottevőbb. Két következmény lehet. Az egyik a növekedés későbbi és tartós visszamaradása, a másik a központi idegrendszer működésében észlelt zavar. Ennek három megnyilvánulási formája van: az agyi eredetű bénulás, az értelmi fogyatékosság és, ha erre genetikai hajlam mutatkozik, az epilepszia. Ezek jelentkezhetnek külön-külön vagy együtt is.

- Melyek a súlyosabb tünetek?

- Ezek között említhető meg a légzési elégtelenség, továbbá a szem ideghártyájának koraszülöttekben észlelhető károsodása. Utóbbi olyan bébiknél fordul elő, akik légzési nehézségük miatt az inkubátorokban oxigén-túlnyomásos levegőre szorulnak. Másrészt, Magyarországon a születéskörüli időszakban kialakult látásfogyatékosság az összes veleszületett látásfogyatékosság 35 százalékát idézi elő. Szerencsére az esetek jelentős többségében, a szakszerű orvosi ellátásnak köszönhetően, a koraszülésnek semmiféle következményével, úgynevezett maradványtünettel nem kell számolni.

weborvos.hu, 2005.04.05.

születési rendellenesség