Hogyan változik a vércukorszint?

Inzulin és glukagon

Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz.

Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik.

Magasabb cukorértékek: fontos a mozgás és a megfelelő diéta

Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával. A vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség.

Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal.

Glikémiás index (GI)

A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulinelválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet.

A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.

Glikémiás terhelés (GT)

A GT meghatározásakor nemcsak az elfogyasztott szénhidrát típusát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy annak egy átlagos adagja mennyi szénhidrátot tartalmaz. A görögdinnye GI-értéke például 72. Egy adagja (125 g) azonban mindössze 6 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz. GT-értéke 4 körüli.

A fehérkenyér GI-értéke 70. Átlagos adagja (30 g) 14 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz, így GT-értéke 10. Az élelmiszerekre és adagokra együttesen vonatkozó GT-érték az étkezésekkor szükséges, az inzulinmennyiség becsléséhez nyújt hasznos információt. A 70-nél nagyobb indexű ételek fogyasztásakor a napi javasolt mennyiséget ne lépjük túl. Az 55-70 közöttiek mérsékelt indexűek, az 55 alatti indexű ételek emelik a vércukorszintet a leglassabban.

Glikémiás index élelmiszercsoportonként
90-100% glikémiás index70-90% glikémiás index50-70% glikémiás index30-50% glikémiás index30% alatti glikémiás index
malátacukor fehér és félbarna kenyér, méz

tej, joghurt,

kefir

fruktóz, szorbit
burgonyapürépor zsemle, kifli zabpehely a legtöbb hazai gyümölcs lencse, bab, borsó
főtt burgonya

ostya, kétszersült,

kalács

kukorica spagetti, makaróni (minden, durumbúzából készült tészta) szójabab
kukoricapehely sós sütemények, kekszek főtt rizs tejszínes fagylaltok (a magas zsírtartalom miatt lassan szívódik fel a cukor, de energiatartalma így is magas) dió, mogyoró
rizspehely pudingpor fekete kenyér   korpás müzli
valamint minden cukros (üdítő)ital (amely nagyon gyorsan a bélbe jut és felszívódhat). tejberizs banán   színes főzelékek
  fehér liszt natúr (cukrozatlan) gyümölcslé   saláták
  főtt tésztafélék (kivéve a spagettit és a makarónit)     cékla, retek
  szőlő    
paprika, paradicsom
  (répa)cukor





 

Néhány ötlet magasabb rosttartalmú étrend összeállításához:

  • Lassan de folyamatosan növelje a magas rosttartalmú ételek arányát! Biztosítsa a megfelelő vízfogyasztást, mivel az étkezési rostok csak a szükséges vízbevitel mellett fejtik ki hatásukat!
  • Fogyasszon több teljes kiőrlésű gabonaterméket, például teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret és tésztát, hántolatlan rizst és gabonaféléket!
  • Ha családjának fenntartásai vannak a teljes kiőrlésű gabonából készült termékekkel kapcsolatban, akkor csak lassan, fokozatosan vonja be azokat az étrendbe! Fontos: az ételek ízesítésénél vegye figyelembe az „új” összetevő ízhatását!
  • A hüvelyesek is sok étkezési rostot tartalmaznak. Ne csak rakott ételeket, hanem salátákat is készítsen belőlük!
  • Használjon több magas rosttartalmú zöldségfélét (pl. brokkolit, karfiolt, kelbimbót) és gyümölcsöt (pl. almát, körtét és piros vagy feketeribizlit)! A nassolnivalónak is kiváló aszalt gyümölcsök különösen sok rostot tartalmaznak.

Nestlé

szív- és érrendszeri betegségek