Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.
Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.
A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.
„Csuklótörés, illetve kéztörés után négy-hat hét szükséges ahhoz, hogy a csont összeforrjon. A csukló azonban ilyenkor még alig mozog, az ujjak merevek lehetnek, a fájdalom még jelen van és a kéz is gyenge, a szorítóerő akár harminc, de akár ötven-hetven százalékkal is csökkenhet. Ha azt szeretnénk, hogy ismét a baleset előtti módon tudjuk a kezünk használni, komolyan kell venni a rögzítés eltávolítása utáni periódust. Egy csukló- vagy kéztörés után a rehabilitációban a 4-12. hét közötti időszak a legfontosabb, éppen ezért nagyon fontos a megfelelő gyógytorna mobilizációs gyakorlatokkal, megfelelő fájdalomcsillapító fizioterápiás kezelésekkel, esetenként éjszakai sínezés vagy bandázs viselésével. Megoldás lehet még a kézterápia speciális manuális technikákkal és természetesen nem elhanyagolható a betanított gyakorlatok otthoni végzése is” – mondta Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa.
Nem egyedülálló eset azonban, hogy a gipsz vagy rögzítés után tartós zsibbadást, erős, szúró fájdalmat, duzzanatot érez a beteg, de az is előfordulhat, hogy eleinte szinte egyáltalán nem tudja használni a kezét. A kézsebész szerint számos korrigálható ok állhat a tünetek mögött, amelyekkel mielőbb foglalkozni kell, a kontrollvizsgálat éppen ezért kulcsfontosságú.
Fizikális és röntgenvizsgálattal diagnosztizálható, hogy a csont rendben összeforrt-e és ha igen, megfelelő módon történt-e. Előfordul, hogy a további panaszokat maga a rögzítés okozta. Számos korrigálható ok állhat amögött, ha a töréskezelés után a csukló fájdalma, mozgásai nem javulnak. Ilyenkor mielőbb menjen el szakorvosi vizsgálatra, a késlekedés ugyanis rontja az esélyeket. Érdemes akár másodvéleményt is kérni. Mindez azért is fontos, mert tartós fájdalommal, gyenge szorítóerővel, beszűkült mozgástartománnyal nem lehet önfeledt életet élni, ráadásul a nem megfelelő helyzetben gyógyult törés akár ízületi kopás is kialakulhat.
„Súlyosabb esetben akár újabb műtét lehet a megoldás, ha a megfelelő rehabilitációs kezelés nem hozza a várt eredményt. Amennyiben a kialakult alagútszindróma okozza a fő panaszokat, egy helyi érzéstelenítésben végezhető műtéttel lehet segíteni. Fontos azonban, hogy a panaszokat szakszerűen és időben kivizsgálják. A csuklótörés utáni rehabilitáció hosszadalmas, akár 3-6 hónapot is igénybe vehet. Egyénre szabott terápia esetén azonban eredményes lehet a folyamat” – fogalmazott a kézsebész szakorvos.
Forrás: Sajtóközlemény
