A fotó csak illusztráció: pixabay.com

Ha vizsgakérdésként feltenném azt a kérdést, miért élnek a férfiak rövidebb ideig, attól tartok, kevesen tudnák a jó választ. A legtöbben arra tippelnének, hogy a férfiak kevéssé vigyáznak az egészségükre. Ez részben igaz, de ha ez a férfiakra általában jellemző, kell legyen válasz arra is, hogy miért ilyenek a férfiak.

Aválasz evolúciós nézőpontból és kicsit sarkítva így hangzik: a férfi fogyóeszköz, nem arra teremtette az evolúció, hogy sokáig, egészségesen éljen, hanem arra, hogy sikeresen szaporodjon. A hosszú, nyugalmas, egészséges élet és a sikeres szaporodás az evolúció ringjében a férfi esetében egymásnak ellentmondó, egymást kizáró célok.

Tény, hogy az egészségügyi tanácsokat a nők olvassák, a vitaminokat ők szedik és dugdossák a családtagok orra alá. Ők azok, akik igyekeznek egészségesen táplálkozni, és szelektíven gyűjtik a szemetet is. A férfi nagyobb halandósága ma ilyen vonásokban manifesztálódik, de a nők élethosszbeli előnyét már az ókori temetők vizsgálata is alátámasztja, és amióta léteznek a demográfiai nyilvántartások, ez az előny mindig is kimutatható.

Fotó: gettyimages.com

Közelebb visz minket a jelenség meg – értéséhez, ha összehasonlítjuk az azonos életmódot élő szerzeteseket és apácákat, s megint azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy a szerzetesek rövidebb életűek. Felmerül hát a gyanú, hogy az eltérő élethosszért a férfi nemi hormonok, elsősorban a tesztoszteron a felelős.

Hogyan rövidítik meg az életet a férfi nemi hormonok?
A végleges testmagasságra – azonos táplálkozási viszonyok között – a tesztoszteron döntő hatással van. A nők persze vonzódnak a magas férfiakhoz, de sajnos mondhatni a testmagasság és az élethossz szorzata általában állandó, azaz minél magasabb valaki, statisztikai értelemben annál rövidebb életet él. a magas emberek sikeresebbek, de ezt rövidebb ideig élvezhetik.
Nyilván nem a testmagasságukba halnak bele a férfiak, hiszen a háborúból átlagban a magasabbak térnek vissza. Ez nyilván a testi ügyességgel és bátorsággal áll kapcsolatban, s mindkét tulajdonság a férfi nemi hormonokkal függ össze.
De kell is az ügyesség és a lélekjelenlét, mert a sérülésekből való felgyógyulás esélye fordítottan aránylik a tesztoszteronszinthez.

Hogy itt messze nem véletlen hatásokról van szó, azt mutatja, hogy ha ösztrogéntartalmú krémmel kenegetnek egy sebet, az gyorsabban gyógyul. A férfinél az evolúcióban egyértelműen a szelekció a cél, a nőknél a hosszú élet. Ez a kettősség megmutatkozik a betegségekkel szembeni ellenálló képességben is.

Egy amerikai vizsgálatból kiderült, hogy a férfiak a nőkhöz képest másfélszer gyakrabban halnak meg rákban. Huszonkét ország adataiból ugyanez jön ki. De nem jobb a helyzet a fertőző betegségekkel sem. A férfiak fogékonysága a fertőző betegségekre általában is igaz. Röviden azt mondhatjuk, hogy a férfi nemi hormonok csökkentik az immunválaszt, mivel az sok energiát használ el, s az energia kell másra. De mire? A válasz röviden: a vetélytársakkal folytatott küzdelemre és a nők figyelmének felkeltésére.

A fiatalférfi-szindróma
Margo Wilson és Martin Daly evolúciós pszichológusok írták le ezt a tünetegyüttest, amelynek lényege, hogy a 15–30 év közötti férfiak egymás közötti versengése, amelynek végső célja a sikeres szaporodás, a kockázatkereső és -vállaló viselkedések széles tárházában valósul meg. Ettől olyan harsányak, kitűnni vágyók, felelőtlenek és gyakran agresszívek a fiatal férfiak. Különösen, ha nők is jelen vannak, de fontos rangot elérni a férficsoport hierarchiájában is.

Fotó: 123rf.com

A bátorság, a vakmerőség, a hősiesség és az önfeláldozási hajlam evolúciós okokból a nők szemében mind vonzó tulajdonságok, mert az ilyen férfi tudja majd megvédeni a családját, és viszi sokra az életben. E tulajdonságok demonstrálására számos lehetőséget nyújt még a mi korunk is. A veszélyes sportok űzése (hegyi síelés, siklóernyőzés, sárkányrepülés, motorozás) évente igen sok halálos balesetet eredményez. De sokkal hétköznapibb helyzetekben is megjelenik a kockázatkereső viselkedés. Baleseteket elemezve kimutatható volt, hogy 30 éves korig a férfi vezetők annál veszélyesebben vezetnek, minél több az utasuk. Női utas(ok) esetén ez a hatás még erősebb.

A természet bölcs, azért születik 100 lányra 104-106 fiú, mert a férfiak idővel fogyatkozni kezdenek. Ha ránézünk egy korfára, általában azt látjuk, hogy 15–25 éves kor között a férfiak számbeli fölénye megszűnik, s onnantól már csak egyre fogyatkozik a fér – fiak tábora. A fiatal életkorban még nem a betegségek ritkítják a férfiakat, hanem a balesetek és az erőszakos halálok. Na meg az öngyilkosságok. A legnagyobb evolúciós tragédia kiszorulni a szaporodásból. A szerelmi csalódásból fakadó öngyilkosságok fő oka ez az ősi félelem.

Dr. Szendi Gábor
klinikai szakpszichológus

A cikk a Patika Magazin augusztusi számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!