Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

0
1123

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet.

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Amikor az öngyógyítás sem segít, jön a depresszió

A várandós édesanyák eleinte – jórészt jogosan – úgy gondolkodnak, hogy „majd biztos magától elmúlik, hiszen sose mondta senki, hogy ez baj lehet”. Később már szégyellik, titkolják, rejtegetik. A 6. hónapban kötelező várandós gondozási vizsgálat során az orvos és a kismama figyelme csupán a vizelet tisztaságára, fajsúlyára, cukor tartalmára, stb. irányul. A szülést követő 6. héten kötelező nőgyógyászati kontroll alkalmával pedig a gátmetszés hegének gyógyulása a fő kérdés.

A vizelettartási problémáról azonban a kismama sokszor nem mer a szakemberrel beszélni, inkább előkerülnek a legkülönfélébb öngyógyító „megoldások”. Ha a vizelettartás mindezek ellenére, vagy épp ezért fennmarad, akkor a helyzet egyre kínosabbá válik, egyre erőteljesebb az ammónia szag, amit még a legerősebb dezodorálás sem tud elfedni… Innen egyenes út vezet a mosolytalan mindennapokhoz, rosszabb esetben a depresszió felé.

A kicsit is érinti

Prof. Dr. Szabó László, a Magyar Kontinencia Társaság elnöke, gyakorló orvosként is tapasztalja, hogy a vizelettartási nehézség tabu téma. „Egy családon belül az inkontinencia sosem csupán egy embert érint, hanem mindenkire hatással van, az egész családra. Kivált igaz ez a kismamáknál, hiszen az édesanya minden problémája azonnal és minden csillapítás nélkül megjelenik a kisbaba életében, fejlődésében gátló tényezővé válhat – hívja fel a figyelmet a szakember.

A társadalmi gondolkodásban drasztikus változásnak kell bekövetkeznie: a tünetekkel, betegséggel, bizonytalansággal, szégyennel küzdő anyuka nem kiközösítést, inkább tiszteletet, segítséget és odafigyelést igényel. A társadalmi tabu csak úgy dönthető meg, ha beszélünk róla, s megismertetjük mindenkivel a témával kapcsolatos ismereteket, téveszméket.

Gyanús jelek — erre figyeljünk

Ha nevetésre, erőlködésre elcseppen a vizelet, a kismamának beszéljen a védőnővel, vagy háziorvosával a jelenségről. Az alapellátásban dolgozó szakemberek a várandós gondozásról szóló rendelet értelmében a tünetet rögzíthetik várandós gondozási kiskönyvbe! (20. pont). Keressen fel szülész-nőgyógyászt a kismama és ha kell, kérje meg a szakembert: írjon fel számára megfelelő gyógyszert, segédeszközt. A szülést követő hatodik héten – a kötelező nőgyógyászati kontroll előtt – se felejtsük el, hogy érdemes a vizelettartási nehézség meglétéről beszélni!

 

A védőnő is segíthet

Bábiné Szottfried Gabriella, a védőnői programért felelős volt miniszteri biztos kifejtette, hogy az alapellátás, a háziorvos és a védőnők együtt az édesanyák legfontosabb támaszai, akik a kismamák lakóhelyén azonnal, folyamatosan jelen vannak. Ismerik az adott térség sajátságait, a kismamák és a család körülményeit, tapintattal és szakértelemmel tudnak segíteni. Mivel végigkísérik a kismamákat terhesség kezdetétől a születésen keresztül, a szoptatás időszakán át, elsőként találkozhatnak a vizelettartási nehézség tüneteivel is.  A szakemberek és a kismamák közötti napi szintű, bizalmi kapcsolat megengedi, hogy erről a kérdésről is minden gátlás és félelem nélkül beszéljenek.

A vizelettartási nehézség prevenciójában a védőnő a háziorvossal közösen valóban segíthet az édesanyák számára. A tanácsadás, a megfelelő gyógytorna idejében való elindítása, a folyamatos kapcsolattartás az édesanyával az esetek nagy részében megoldást ad

A gyermekágyi vizelettartási zavar tehát a legkevésbé sem szégyellni való dolog, ráadásul nagyon hatékony és egyszerű módszerek állnak rendelkezésre a probléma megoldására. Annyi kell csupán, hogy a kismamák bátran jelezzék a vizelettartási nehézségét a szülésznőjüknek, védőnőjüknek vagy háziorvosuknak.

Felesleges szenvedni

Ha idejekorán akarjuk elkezdeni a prevenciós és/vagy rehabilitációs medencefenéki-tornát, érdemes hiteles és megbízható forrást választani. A CoreWellness a Norvég Sporttudományi Iskola Sportorvosi Tanszékének professzornője által összeállított, olyan bizonyítottan hatékony gyakorlatsort tartalmaz, amellyel a várandós édesanyák a kritikus időszakban – a terhesség alatt és után – medenceizmaikat erősíteni tudják. (A támogatóknak köszönhetően a gyakorlatsor Magyarországon is ingyenesen elérhető a www.corewellness.hu oldalon keresztül.

 

Anyaotthon a Bethesda Kórházban

Dr. Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekágyi akaratlan vizeletcsöpögést nem szabad tabuként kezelni. A vizeletvesztés természetes, élettanilag is elfogadott jelenség az épp szülésre készülő kismama, illetve a szülésen éppen átesett női szervezet számára. Az édesanya első feladata, hogy felismerje saját lehetőségét, segítséget vegyen igénybe, beszéljen róla. S a társadalom a közösség feladata, hogy felelősen gondolkodva tegyen meg értük mindent!  A gyermekorvosok sokszor szembesülnek azzal a helyzettel, hogy nem csupán a gyermekbetegség tüneteit diagnosztizálják, hanem a kiváltó okot sokkal mélyebben, a családban találják meg.  A Bethesda Gyermekkórház és Alapítványának célja, hogy országosan a legszélesebb rétegeket érje és tájékoztassa olyan ügyekben, amelyek a gyermekek életminőségét, egészségét érintik, s ha lehet a tabuk ellen tegyen. Az idén a gyermekek és az édesanyák szoros viszonyának biztosítása szerepel az adománygyűjtés középpontjában. Ennek során az Országos Gyermekégés Centrum mellett kialakítandó Anyaotthon felújításával szeretnék elérni, hogy a vidékről érkező édesanyák gyermekük mellett maradhassanak a Kórházban. 

A Bethesda Gyermekkórház Hivatalos Alapítványa és az SCA Hygiene Product Kft. ez évi közös együttműködésének részeként az SCA – a SPAR áruházlánccal közösen új adománygyűjtő akcióba kezdett – jelentette be Sándor Judit, az SCA Hygiene Kft. munkatársa.  Akik 2014. május 22. és szeptember 9. között Zewa Kids terméket vásárolnak valamely Interspar áruházban, egyben 50 Ft-ot adományoznak a Bethesda Kórház Alapítványnak az Anyaotthon létrehozására.

VMKomm.