Fotó: gettyimages.com

A csend nemcsak megóv a külső zajoktól, hanem jótevője is az agynak, mely új erőre kap, ha nem éri zajhatás. Segít továbbá jobban megérteni a világot és kihívásait, így újból magunkra találni.

Egy félórás zajexpozíció után egy óra kell az elfáradt fülnek a helyreálláshoz. Másfél órás zajártalom után pedig már a hallórendszer is veszélybe kerül, és a pszichoszomatikus tünetek kockázata is felmerülhet. Ha nem is tudunk zajmentes környezetben élni, fontos, hogy szüneteket tartsunk alapvetően zajos mindenapjainkban. Hiszen a csend jótéteményei széles körben bizonyítottak. Így pl. mindennap két csendes óra eltöltése stimulálja a hippocampus sejtjeinek regenerálódását. Ez utóbbi az agy két oldalán lévő, a memóriafunkciókat, a tanulási folyamatokat és az érzelmi viselkedést befolyásoló fő tényező. 

Alámerülve a csendbe az agy pihen, és hozzálát alapvető feladatainak ellátásához: hátralép az eseményektől, elemzi őket, meghatározza, számba veszi érzeteinket és érzelmi állapotunkat. A csend feltétlenül szükséges teret biztosít az elmélkedéshez. Az agy tehát kiválaszthatja világlátásunkat, segíthet megoldásokat találni a mindennapok jobb megéléséhez. 

A csend adta nyugalom lehetővé teszi az agynak, hogy feltöltődjön energiával.

Az agy kezdetben „méregtelenítő kúraként” is hat zajos világunkban, az állandóan jelen lévő zajok – az utca zaja, hangos zene, emberi beszéd stb. – tömkelegében. Viszont pszichológiai kutatások során az is kiderült, hogy sok emberben a zajmentes környezet unalmat és aggodalmat vált ki. Mert a csend keresése is személyes fejlődésen megy keresztül: meg kell tanulni félelem nélkül hallatni belső hangunkat. 

Visszatalálás önmagunkhoz

Miközben érzékeljük gondolataink belső zsivaját, igyekszünk azt elrejteni, ami destabilizáló lehet. Hiszen aggodalmaskodó és depresszív gondolataink úgyis „rátámadnak” a lélekre. De ha nem felelünk rájuk, lassanként elhalványulnak, miközben a csend biztonságot nyújt, megnyitja tudatunk lényegi sajátjához az utat, segít visszatalálni önmagunkhoz.

A csendből egész testünk profitál: a szívritmus, a vérnyomás természetes módon rendeződik, lassul a légzés, csökken a stressz…

A nyugalom érezteti hatását a testsúlyunkon is éhségérzetünk szabályozása révén. Ha kevésbé vagyunk feszültek, kevesebb cukros vagy zsíros ételt kívánunk, és mérséklődik az élénkítő-, ill. nyugtatószer- (cigaretta, alkohol, kávé…) szükségletünk is. Így a csend lehetővé teszi, hogy megújhodjunk, felszabadítsuk belső erőinket, hogy kevésbé gyengének és érzékenynek érezzük magunkat. Felkelti a vágyat, hogy megbékéljünk önmagunkkal és a minket körülvevő világgal. Ezért a csend jóllétünk egyik alapvető feltétele.

Forrás: Galenus 

A cikk a Patika Magazin 2020/1. számában olvasható. Keresse minden hónap elején a gyógyszertárakban!