Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.
Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.
Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?
Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.
Tényleg minden az agyban dől el, ahogy azt sokszor mondják?
Igen, erre voltak már sejtések. Két évvel ezelőtt jelentek meg az első tanulmányok arról, hogy a hozzáállásunk befolyásolhatja magát a betegséget is. A pszichénk hatással van a betegség lefolyására. Ezért fontos, hogy ne hagyjuk el magunkat, mert az csökkenti a gyógyulást.
Már 15 éve az volt az álmom, hogy megtaláljam a nyelvért, látásért stb. felelős területeket.
Kell hogy legyen egy terület arra is, amely az immunrendszerért „felel”, a működését befolyásolja. A mai napig kérdés, hogy van-e ilyen konkrét térbeli reprezentáció. De megtaláltuk a vezérlést, azt a pályát, amely közvetlenül szabályozza az immunrendszerünket. Ha ez „bekapcsol”, akkor akár 2-3 szorosára is felugrik az immunrendszer aktivitása.
És hogy mi ennek az evolúciós jelentősége? Nekem nagyon tetszett a magyarázat. A boldogsághormon befolyásolja az immunrendszerünk működését. A régi korokban a boldogság összefüggött a veszéllyel. Amikor az ősember találkozott a táplálékkal, beindult a boldogsághormon termelése, hiszen enni, az éhséget csillapítani pozitív dolog. Ugyanakkor az étel veszélyes, rohadt, rágós, állott is lehetett, ami ellen védekezni kellett. Emiatt aktivizálódott az immunrendszer: mire az étel leért a gyomorba, ahol esetleg káros anyagok, baktériumok áradtak volna ki belőle, az agy már előre küldte az immunsejteket, hogy legyőzzék a kórokozókat. Ugyanez a mechanizmus lépett életbe a szexualitás esetén is. Mivel nem volt óvszer, az esetleges nemi betegségek elleni védekezésként is felerősödött az immunrendszer. Ez a boldogság–veszély összefüggés.
Vagyis egyértelműen kimutatható, hogy a boldogság növeli az immunrendszer aktivitását, erejét, ami képes legyőzni, mérsékelni a betegségeket.
Ez a ma emberében is így működik, akár a daganatos betegségek esetén is. Ezért van terápiás, gyógyító hatása például a gyermekonkológián a kiskutyáknak vagy a bohócdoktoroknak.
Van különbség az agyi mechanizmusban a férfi és a nő között?
Igen, erre van egy érdekes példám. A nőknél a hormonciklusnak megfelelően változik az idegsejtek komplexitása, az evolúciót helyezve előtérbe. A szülés előtt átalakulnak az idegsejtek annak érdekében, hogy az anya minél jobban a csecsemőre fókuszáljon. Ne legyen ilyenkor „felfedező, rohangáló” típus, mert az a fontos, hogy a babával törődjön. A gyerek növekedésével párhuzamosan pedig visszaépül az agyműködés az eredeti állapotába. Ez egy evolúciós folyamat, az idegrendszer átalakulása az adott állapot – jelen esetben a várandósság – érdekében. Így nyilvánul meg a női agyban a törődés.
Az agyi folyamatok értelmezésébe belefér a holisztikus megközelítés?
Nagyon jó kérdés, van olyan holisztikus rész, ami mérhető. Egyik erről szóló tudományos közleményünket az év cikkének választották a világhírű Nature folyóiratban.
Egy állat viselkedését vizsgáltuk, a kutatóintézetünkben feltalált és elkészített Moculus nevű virtuális valóság berendezésünkben. Meg kellett tanulnia különböző mintázatokat, melyiknél mit kell tennie, megállni, vizet inni, elfutni stb. Mértük az agyi reakcióit, mielőtt még felfogná az adott információt és aszerint cselekedne.
Megfigyeltük, hogy amikor meglátta a mintázatot, először csak egy sejt reagált, majd egyre több és több csatlakozott hozzá, így nőtt az aktivitás az agyban. De ekkor még nem tudatosult semmi az állatban. Volt, hogy másfél másodpercig épült a sejtek tömege, nőtt az aktivitásuk, majd, amikor elért egy küszöbértéket, akkor összeállt az agyában, hogy hopp, nekem most el kell szaladnom. Vagyis akkor tudatosult, „állt össze” az információ és elszaladt.
Érdekes miként születik meg a gondolat: a kutya is látja a falon az ábrát, de még nem tudatosul benne, nem indul el a cselekvés.
Felfedeztük, hogy az agyban először kialakulnak a mintázatok, elkezd kiépülni a tudás. Az agyi sejtek aktiválódnak, egyre több és több. Növekednek, rendeződnek és egy adott ponton az agy felismeri a problémát és tudatosodik a dolog. Ha ez gyorsan megy végbe, akkor hamarabb jut döntésre az állat, ha időben elhúzódik, akkor olykor meg is szakad az agysejtek aktiválódása, csapattá tömörülése, nem indul be a cselekvés. Feltártuk, hogy a tudatosodás előtt milyen komplex folyamatok zajlanak le az agyban. A kutatásaink során kiderült például, hogy ha megzavartuk az állatot, akkor a döntés előtt bizonytalan lett. Tehát szükség van rá, hogy egyre több agysejt „gyűljön össze a gondolathoz”. Egy idő után pedig megjelenik egy megerősítő jel, ami a hatást kiváltja, például elfut az állat.
Az agykutatás eredményei a diagnosztikát és a terápiát szolgálják, de a mindennapi életre is adhatnak útmutatást?
Igen, ez biztosan így lesz!
Az agyban lévő látókéregről sokáig azt feltételezték, hogy „csupán” a látással kapcsolatos. A legújabb kutatások viszont bebizonyították, hogy a mozgásnak is nagy szerepe van, olyannyira, hogy néha alig látni benne a látással kapcsolatos jeleket. A mozgás sokszor nagyobb jeleket vált ki a látókéregben, mint a látás információja. Nagyon nehéz volt ezt matematikailag bizonyítani.
Én minden nap edzek, mert rájöttem, hogy a mozgás komoly „öregedésgátló” hatást vált ki az agyban. Kimutatták, hogy az IQ, a kognitív funkciók az izomtömeggel arányosak. Vagyis nagyon hasznos a napi sport, mozgás, az izomtömegünk fenntartása, fejlesztése. Napi 10-10 perc reggel, este, amit otthon is meg lehet oldani. Gondoljunk bele: az emberiség évezredekig ebben élt, futott a vaddisznó vagy a mamut után, elől.
A magyar BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközpont 100%-ban hazai tőkével és tudással létrehozott orvosbiológiai intézet a világ top egyetemeivel van tudományos szakmai kapcsolatban. Több mint 50 szabadalma közül kiemelkedik a 3D lézerpásztázó mikroszkóp, amely csupán az elnevezésében az, mert egy szobányi méretű berendezés. Milyen betegségek diagnózisához és terápiájához járulhat hozzá?
Használják a látás helyreállításában, de alkalmas a demencia, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, epilepszia diagnózisára is. Úttörő kutatásokat folytatunk vele az onkológiában, lehetővé tesz egy teljesen újfajta daganatdetektálási eljárást. Ez már a közeljövőben megkaphatja az engedélyt, mivel a vizsgálathoz nincs szükség kontrasztanyagra. Minden egyes vizsgálat további irányokat jelölhet ki számunkra a jövőre nézve.
Sz. J.