Egy beszélgetés alkalmával a filozófus ismerősöm így jellemezte nekem a tudós és a filozófus közötti különbséget: Az utóbbiak „szétszedik a világot”, az elméleti dolgokat a részeire bontják, vizsgálják, esetleg átalakítják, majd újból egy egésszé formálják és megnézik ennek a működését.
A tudósok is szétszedik a dolgokat, pl. az emberi szervezetet szervekre, szövetekre, sejtekre, sőt, még annak alkotóelemeire is. Azokat vizsgálják behatóan és valóban nagyon alaposan, de utána nem feltétlenül rakják ismét össze egy „emberré”, hogy az „a nagy működésben, az egészben” hogyan működik pici sejtként, milyen hatással lehet a többi szerv sejtjeire. Mert ne képzeljük azt, hogy pl. a beleinkben lévő sejt, részecske, mikrobiom egy zárt rendszerként működik egymaga, és nem lehet hatással pl. a szívre vagy az agyra. Nem olyan régen került a vizsgálatok középpontjába pl. az ún. bél-agy, bél-szív, bél-tüdő stb. tengely kapcsolata és egymásra hatása. Mégiscsak egy összetett emberi szervezetről van szó, és nem önállóan, elzárva, elkülönülve működő sejtekből a szervezetünkben. Mint egy hatalmas számítógép, egy precíziós műszer, minden mindennel összefügg. Ezt jelenti az egészség, az életmód, a betegség összetettebb, tágabb, holisztikusabb megközelítése.
Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész
A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!