A memóriával kapcsolatos fontos felfedezést tettek

0
442
Fotó: pixabay.com

Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának eredményét a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk” – olvasható a közleményben.

Nyiri Gábornak és kutatócsoportjának új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem. 

Az agytörzsből induló, felszálló idegpályák általában evolúciósan igen jól megőrzött rendszerek, így jó eséllyel hasonló működésre lehet számítani az embernél is.

A most felfedezett idegpálya számos különböző agyterülettől kap bemenetet, és ha emberben is sikerül igazolni a működését, a memóriával és a stresszel kapcsolatos különféle megbetegedések kezelésében játszhat szerepet.

„A legtehetségesebb diákok számára nagyszerű lehetőség, hogy egy olyan, Freund Tamás akadémikus által létrehozott hazai tudományos műhelyben is van mód a tudományos világ legnagyobb felfedezéseiben részt venni, ami a megfelelően támogatott életpályamodellel párosulva inspiráló lehet a jövő magyar tudósai számára is” – idézi a közlemény Nyiri Gábort.

„Az idegrendszeri megbetegedések az egyik legnagyobb egészségügyi terhet jelentik a társadalomnak, így az agykutatásban világszinten egyre nagyobb ütemű verseny folyik a megfelelő gyógymódok kifejlesztéséhez alapot adó alapkutatási eredményekért. Jelen felfedezés mintegy négyéves alapkutatási jellegű csapatmunka eredménye, melynek létrejöttéhez a legmodernebb technológiák ötvözésére volt szükség, amelyekben való jártasság elengedhetetlen a gyógyászati alkalmazásokat.

„Kutatói életpályámnak ebben a szakaszában számomra az a legnagyobb öröm, amikor látom tanítványaim sikerét, ahogy tanítványból kiváló mesterré válnak, és végignézhetem, amint kezeik alatt egy 18 éves ambiciózus diákból az évek során kiváló kutató lesz. Fenntartani a motivációt, a megismerni vágyást a fiatalokban csak olyan mesterek tudják, akik maguk sem veszítettek a lelkesedésükből, lépést tartanak a technológiák szédítő sebességű fejlődésével, és megtanultak olyan kérdéseket feltenni, amelyek funkcionális jelentősége nagy, de mégsem jutott még eszébe senkinek. Ez nem egyszerű. Nyiri Gáboréknak ez sikerült, amit jelez a tény, hogy a Science-ben jelenik meg ez a felfedezésük. Úgy tudom, magyarországi levelező szerzővel – valamennyi tudományágat figyelembe véve – csak két cikk jelent meg a Science-ben az elmúlt 10 évben, és az a kettő is az MTA KOKI-ból” – idézte a közlemény Freund Tamást, az MTA KOKI főigazgatóját.