A „királyok betegségét”, a köszvényt (ami a magas húgysavszint egyik megjelenési formája) sokan ismerik. Régebben ez a betegség a gazdagoknál fordult elő, hiszen csak ők engedhették meg maguknak, hogy a bőséges lakomát, nagy mennyiségű alkoholos itallal együtt fogyasszák.
A magas húgysavszint nem minden esetben okoz köszvényt. Sokszor tünetmentes, csak laboratóriumi vizsgálat alapján derül ki, hogy a húgysavszint emelkedett. Így sokkal több ember érintett ezzel a problémával. Túlsúly, elhízás esetén ugyanúgy javasolt ellenőriztetni vérvizsgálatok alkalmával a húgysavszintet, mint a vérzsírértékeket, vagy a vércukorszintet. A Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja keretében, a húgysavszint esetében nőknél a vizsgáltak 7-10%-ában, férfiaknál az esetek 14-16%-ában találtak kóros értékeket. (1)
A köszvény átlagos gyakorisága a férfiaknál 6%, a nőknél 2% körüli. A magas húgysavszint gyakorisága becslések szerint a köszvénynél jóval magasabb, 15-20% körüli. (2)
TUDTA-E?
• Az elhízás, a helytelenül összeállított étrend is szerepet játszhat a magas húgysavszint, és a köszvény kialakulásában.
• A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke.
• Gyakran előfordul, hogy az emelkedett húgysavszint mellett egyéb tünet nincs.
• Minél magasabb a húgysavszint, annál nagyobb a bármely okú szív- és érrendszeri halálozás kockázata.
• Több tanulmány szerint a magas húgysavszint önálló szív- és érrendszeri rizikófaktornak bizonyult mindkét nemben, de a nőket súlyosabban érinti.
• Köszvényről akkor beszélünk, amikor a húgysav kristályai – fájdalmas gyulladást okozva – lerakódnak az ízületekben.
• A vesekövesség hússzor gyakrabban fordul elő köszvényeseknél, mint az átlag lakosságnál
Mi a húgysav?
A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint egy része a táplálékkal bejutó fehérje emésztése során szabadul fel, már a vékonybélben húgysavig bomlik le, és a vérbe kerül. Kb. 80%-a viszont a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatok végterméke. (1)
Koplalás következménye is lehet emelkedett húgysavszint.
Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav 70 %-a a veséken, kisebb része a bélrendszeren keresztül ürül ki, de tartalmaz valamennyi húgysavat az izzadság is. A húgysav nem halmozódik fel a szervezetben addig, amíg a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van.
Honnan tudható, hogy magas a húgysavszint?
A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből.
Normál érték (de a laboratóriumi leleten jelezhetik az életkor szerinti referenciaértéket is):
- Vérben férfiaknál: 220-420 µmol/L
- Vérben nőknél: 140-360 µmol/L
- 24 órás gyűjtött vizeletben: 1,48-4,43 mmol/nap
Miért probléma a magas húgysavszint?
Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük. A kristályosodásnak kedvez a húgysav-koncentráció növekedése mellett a pH savas irányba történő eltolódása (pl. túlzott állati fehérje – elsősorban sok hús, belsőség, hal – fogyasztás esetén). A köszvény kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében a húgysav képződés és kiválasztás egyensúlyának zavara áll. Másodlagosnak, szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melynek kialakulásában közrejátszik az elhízás, a helytelen összetételű, bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás, daganatos megbetegedések, idült vesebetegség stb.
A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni. Mivel 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést.
Köszvény és vesekő esetén egyértelmű a probléma: a páciens számára fájdalmakat okoznak. A tünetek okozta betegségérzet miatt ilyenkor a páciensek követik az életmódbeli, és étkezési ajánlásokat. Sajnos, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmód-terápiában is. Így előfordul, hogy a „panaszos” időszakok időről időre visszatérnek.
Magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez vonatkozik azokra is, akiknek nincsenek egyéb tünetei, „csak” a vérplazmában mért magas húgysavszint. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát.
Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a hölgyekét, a nők számára komolyabb veszélyeztető tényező, ha magas a húgysavszint. Nőknél magas húgysavszint mellett, a szív-koszorúér betegség esetén kialakult halálozás 400 %-kal magasabb, mint azoknál, akiknél a húgysavszint 360 µmol/l alatt van. A férfiaknál „csak” 77%-kal nőtt meg a halálozás a normális húgysav szintűekhez képest.
Több tanulmány tapasztalata alapján a magas húgysavszint önálló rizikófaktornak bizonyult mindkét nemben, de nőket súlyosabban érinti. (1, 2, 3)
Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?
- Fokozott húgysavtermelődés: túlzott fehérjefogyasztás (elsősorban hús és halak), magas purintartalmú ételek (belsőség, hal, hús) rendszeres fogyasztása, különböző eredetű megbetegedések miatt (leukémia, vérszegénység, policitémia vera (csontvelőt érintő vérbetegség), ólommérgezés, daganatos betegségek terápiájának szövődményeként, vagy egyes vízhajtók fogyasztása mellett.
- Csökkent húgysavkiválasztás: vesebetegségek, cukorbetegség.
- Drasztikus fogyókúrák esetében történő gyors testtömegcsökkenéskor, amikor a ketontestek gátolják a kiválasztást
- Gyakran szerepet játszik a nagyobb mennyiségű alkohol – különösen sör, rövidital – fogyasztása, amely fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást.
- Metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek és cukorbetegség együttes előfordulása) esetén kb. 30%-ban alakul ki magas húgysavszint, ami köszvényes panaszokat is okozhat.
Felhasznált irodalom
- Vágvölgyi Á.: A hyperurikaemia mint önálló kardiovaszkuláris rizikótényező (Szakmai beszámoló), Metabolizmus XXIII. évfolyam 4. szám, 2025 228-229
- Szekanecz Z.: Hiperurikémia és a köszvény az orvosi gyakorlatban, SpringMed Kiadó, Budapest, 2024
- Kékes E.: Kardiovaszkuláris kockázatot jelent az emelkedett húgysav Metabolizmus, 2010. VIII. Évfolyam 1. szám 65. oldal
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
www.mdosz.hu