Fotó: gettyimages.com

Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?

Eat, Sleep, Binge Watch, Repeat

A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.

„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.

Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?

Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.

A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban  legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat , akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.

Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.

Depresszió: ok vagy okozat?

Egy-egy hosszabb sorozat befejeztével nem meglepő, ha a gyászhoz hasonló érzéseket élünk át, hiszen nehezünkre esik elengedni kedvenc szereplőinket és úgy érezhetjük, mintha valóban elvesztettünk volna valakit. Ugyanakkor még ennél is aggasztóbb, hogy az amerikai Toledo Egyetem kutatása szerint összefüggés van a binge watching és a depresszió között. Tanulmányukban 406 felnőttet kérdeztek meg, akiknek meglehetősen nagy aránya, 35 százaléka állította magáról, hogy szokott sorozatokat darálni. Miután pedig kikérdezték a résztvevőket a mentális problémáikról, kiderült, hogy a sorozatnézők között jóval magasabb a depresszióval küzdők aránya.

Mindez persze további vizsgálatokat igényel, hiszen egyelőre nem tudni, hogy ezek az emberek azért küzdenek-e depresszióval, szorongásos tünetekkel, mert jellemző rájuk a binge watching, vagy a sorozatmaratonokkal pont, hogy a már meglévő depressziójukat próbálják enyhíteni és elterelni a figyelmüket. Az azonban biztos, hogy a sorozatfüggőség komoly hatással van az agyunkra, ezért érdemes minél inkább megacélozva az akaratunkat, tudatosan törekedni arra, hogy egyszerre csak egy-két részt, és ne egy egész évadot nézzünk végig.