Az endometriózis egy gyakori betegség, amely minden tizedik, fogamzóképes korú nőt érinti. Kialakulásának magyarázata, diagnosztikájának és kezelésének stratégiája napjainkban is nagy kihívást jelent. A mikrobiom a kirakó (egyik) hiányzó eleme lehet ahhoz, hogy az endometriózist megértsük.
A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűek) genetikai állományának összességét jelenti. Az emberi mikrobiom túlnyomó része a bélrendszerben helyezkedik el, ahol kulcsszerepe van a tápanyagok felszívódásában, a fertőzésekkel szembeni védelemben és az immunrendszer megfelelő működésében. Érthető tehát, hogy az egyensúly felborulása számos negatív következménnyel járhat az egészségügyi állapotunkra nézve.
Az endometriózis egy krónikus, ösztrogénfüggő nőgyógyászati betegség, amely fájdalmas menstruációval, széklet-, vizeletürítés, valamint szexuális élet kapcsán jelentkező, krónikus, visszatérő kismedencei fájdalommal, haspuffadással, emésztési panaszokkal, fáradékonysággal, továbbá meddőséggel járhat.
A kialakulásra utaló jelek
Endometriózis jelenléte esetén a bélflórában
- egyes vizsgálatok a mikrobiom sokszínűségének csökkenését,
- mások a potenciálisan kórokozó baktériumok túlzott elszaporodását hangsúlyozzák,
- a kóros flóra hatására emelkedhet a vérben keringő ösztrogén koncentrációja, valamint
- fokozódhat a bélfal áteresztő képessége.
Ezek az eltérések az endometriózis kialakulásának, valamint súlyosbodásának alapját jelenthetik. Kutatások a nőgyógyászati szervek mikrobiomjának megváltozását is hangsúlyozzák, a Lactobacillus flóra jelenlétének csökkenését, a bakteriális vaginózis gyakoribb előfordulását is említik endometriózisban, amelyeknek a sikertelen teherbeesésben is szerepe lehet.
Hogyan állapítható meg?
A mikrobiomban tapasztalt eltérések az endometriózis felismerésében is szerepet kaphatnak. A betegség diagnózisa napjainkban szakértő által végzett képalkotó vizsgálatokkal (hüvelyi ultrahangvizsgálat, kismedencei MRI), enyhébb formákban pedig kizárólag hastükrözéses műtéttel (laparoszkópia) lehetséges. Az endometriózist érintő diagnosztikai késedelem napjainkban is 4–12 év közé tehető a fejlett országokban, ezért a kutatások aktív célpontja egy olyan nem invazív vizsgálati módszer kifejlesztése, amely műtét nélkül, korai stádiumban is lehetővé teszi a betegség felismerését. Egyes kutatások endometriózisra tipikus bélflóra jelenlétét („mintázatot”) észlelték, mások a betegség különböző stádiumaiban is eltérő mikrobiom-összetételt vélelmeztek.
Mit tehetünk a mikrobiom egészségéért?
Fontos szót ejteni arról is, mi mit tehetünk a mikrobiom egészségének megőrzéséért, kóros eltéréseinek javításáért. A bélflóránk összetételére mind a táplálkozásunk, mind az esetlegesen szedett gyógyszereink is befolyással bírnak. Egyes szerzők a nem feldolgozott, valamint a fermentált élelmiszerek mikrobiomra gyakorolt jótékony hatását hangsúlyozzák, emellett az alkohol, a finomított cukor és a vörös hús fogyasztásának mérséklését javasolják, alacsony transzzsír- és magas antioxidáns-tartalmú étrend mellett. A kóros baktériumflóra helyreállítását egyes kutatások probiotikumok, mások antibiotikus kezelés alkalmazásával kísérelték meg. A szájon át szedett Lactobacillus tartalmú probiotikumok a betegség tüneteinek enyhüléséhez vezettek egy vizsgált csoportban, a hüvelyi probiotikus kezelések pedig a kóros baktériumflóra visszaszorulását eredményezték mind sejtkultúrában, mind állatmodellben.
Antibiotikum-kezelés alkalmazására vonatkozóan jelenleg csupán állatkísérletes tapasztalatok érhetőek még el, melyekben azonban a célzott antibiotikum-terápia az endometriózis kiterjedésének csökkenéséhez vezetett.
Napjaink kutatási eredményeit áttekintve elmondható, hogy az endometriózisban érintettekben észlelhetők mikrobiomeltérések, melyeknek jelentősége lehet a betegség kialakulásában. Az érintettek mikrobiomját célzó vizsgálatok a jövőben segítséget jelenthetnek az endometriózis diagnosztikájában, és új terápiás támadáspontot is jelenthetnek annak kezelésében.
A rendelkezésre álló megfigyelések rutinszerű alkalmazása, a diagnosztikában és terápiában történő gyakorlatba ültetése nagy esetszámú, egybehangzó eredményt mutató humán vizsgálatokat követően válhat lehetségessé.
Dr. Csibi Noémi
szülész-nőgyógyász, endometriózis-specialista
MedEnd Meddőségi és Endometriózis Intézet
A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!