Nincs általános és globális fenntartható étrend. Egy étrend akkor fenntartható, ha az adott nemzet földrajzi elhelyezkedéséhez, környezeti adottságaihoz, gasztronómiai szokásaihoz, vallási előírásaihoz alkalmazkodik. Hatalmas jelentőséggel bír a fenntarthatóságon belül a reklámokból oly jól ismert „vedd a hazait!” Valóban tisztában vagyunk azzal, mikor minek van szezonja? A nagy élelmiszerláncok januártól decemberig kínálnak szinte minden zöldséget, gyümölcsöt. A szezonális termékek közti eligazodásban – az áron kívül – segítségünkre lehet az MDOSZ Terítéken az egészség FB oldala, ahol elérhető az ún. szezonális táblázat (1. táblázat).
| Fenntarthatósági szempont | Tevékenység |
| Húsfogyasztás | Az elfogyasztott hús mennyiségének csökkentése Heti legalább 1 húsmentes nap beiktatása Hús kiváltása egyéb teljes értékű fehérjékkel (tojás, tejtermékek) |
| Halfogyasztás | Heti legalább egy alkalommal fogyasszunk halat Válasszuk az MSC jelzéssel ellátott termékeket Fogyasszunk minél több hazai halt |
| Élelmiszerhulladék | Tervezzük meg előre az étrendünket Bevásárlás előtt készítsünk listát és ne menjünk éhesen vásárolni Figyeljünk a szavatossági időre és a termékek megfelelő tárolására Vigyünk magunkkal többször használatos zsákot és szatyrot a termékeknek |
| Globalizáció élelmiszerkilométer | Válasszunk helyi termékeket Ellenőrizzük a termék címkéjén a származási országot Fogyasszunk idényjellegű zöldségeket és gyümölcsöt |
| Egészséges táplálkozás | Csak annyi táplálékot vigyünk be, amennyire szervezetünknek ténylegesen szüksége van Étkezzünk rendszeresen és változatosan Ha nem szükséges, ne zárjunk ki semmit az étrendünkből Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket |
- táblázat: Bartos Krisztina: Fenntartható táplálkozás – miért és hogyan? (4)
Ezen kívül, ha minimalizáljuk az élelmiszerszállítást. A „vedd a hazait” minden élelmi anyagra vonatkozik. Törekedjünk rá, hogy a hozzánk legközelebb lévő pékségből vegyünk pékárut, hentestől a húst és húskészítményeket, a helyi piacon vásároljuk a zöldséget, gyümölcsöt. Ha lehet, válasszunk saját termelésből, kistermelőktől vagy őstermelőktől származó élelmiszereket. Azokat biztos kevesebbet „utaztatják”.
Ügyeljünk, hogy a csomagolásnál, hazaszállításnál az élelmiszerek természetes csomagolásúak legyenek. Kerüljük a kis kiszerelésű, nagy csomagolóanyag-igényű termékeket, kerüljük az előre bedobozolt hústermékeket, a zöldséget és gyümölcsöt, sőt a pékárut is inkább papírba csomagolva kérjük. A szállításhoz a termék jellegének megfelelően válasszunk jól záródó csatos üveget, frissen tartó kenyeres zsákot, méhviaszos kendőt, jól szellőző papír tasakot, kisebb fadobozokat, cukornád habdobozt, PLA (polylacticacid, azaz politejsav = növényi alapú, komposztálható anyag) vagy CPLA (crystallised polylactic acid, azaz kristályosított, hőálló PLA) ökocsomagolást, stb.
TUDTAD-E?
● Az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-veszteség nem ugyanazt jelenti. Az élelmiszer-pazarlás a túlvásárlásból származó fel nem használt élelmi anyagokat jelenti; az élelmiszer-veszteség: a romlás következtében létrejövő ételhulladékot. (1)
● A növényi alapú étrend lesz a jövő táplálkozása.
● Az élelmiszerek közül a marhahús előállítása jár a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátással. (2)
● Csak két ország (Kína és az USA) termel annál több széndioxidot, mint amennyi az élelmiszerpazarlás révén feleslegesen a levegőbe kerül. (3)
● A megtermelt élelmiszerek egyharmada – mintegy 1,3 milliárd tonna – kárba vész a termőföldtől az asztalig tartó élelmiszerláncban.
● A háztartási hulladékunk 25%-a élelmiszerekből áll. (4)
Felhasznált irodalom:
1. Maradék nélkül (Internet) /https://www.maradeknelkul.hu
2. Greendex online magazin [Internet]. Elérhető: https://greendex.hu/ha-mar-marhat-eszel-marhara-nem-mindegy-melyiket-valasztod/ (letöltve 2025. május)
3. Kasza Gy, Doma E. Maradék nélkül – a NÉBIH élelmiszerpazarlást megelőző programja. (2018) TÉT Platform. Fehér Könyv. pp.178-179.
4. Bartos K. Fenntartható táplálkozás – miért és hogyan? Katedra. (2025) XXXII.
Forrás: MDOSZ