A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat
A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel.
Gyógyszer & kánikula
Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki.
Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.
Elvonja a vizet
Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!
A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.
Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.
Nemcsak a vízhajtók, de a székrekedés esetén alkalmazott hashajtók is hozzájárulhatnak a vízvesztéshez, a kiszáradáshoz.
Ha olyan gyógyszereket alkalmaz, amelyek „kiűzik” a vizet a szervezetből, fokozottan figyeljen oda a folyadék pótlására! Orvosával egyeztessen arról, hogy mennyi folyadékot kell/szabad fogyasztania naponta. Ez szívbetegeknél különösen fontos.
Lehúzza a vérnyomást
Csak óvatosan a vérnyomáscsökkentőkkel és az erektilis diszfunkció gyógyszereivel!
Nem biztos, hogy ugyanolyan dózisban kell szedni a vérnyomáscsökkentőket nyáron, mint télen. A meleg okozta értágulat ugyanis önmagában is csökkentheti a vérnyomást, kifejezettebbé teheti egyes vérnyomáscsökkentők hatását. A veszélyt az jelentheti, ha a nagy melegben a vérnyomás a szokásosnál alacsonyabbra csökken, amely szédüléssel, ájulással, eleséssel járhat.
Nemcsak a vérnyomáscsökkentők, de az antianginás hatóanyagok hatását is befolyásolja a nyári meleg, ami miatt azok szédüléssel és eleséssel járó mellékhatásai gyakoribbak lehetnek.
Megemlítendők az erektilis zavarok kezelésében használt szerek, amelyek hatása szintén az értágulaton alapul. Nyáron, a hőségben fokozott a rizikója annak, hogy a potencianövelők alkalmazása szédüléses, ájulásos nem kívánt hatásokkal társul.
Tompultságot okoz
A koncentrációs képesség romlása és a zavartság bajokat okozhat.
Számos hatóanyag, köztük a benzodiazepinek és az altatók az összpontosító, a koncentrációs képesség csökkenését okozzák, tompultságot eredményeznek. Ezek olyan mellékhatások, amelyek nehezítik az odafigyelést arra, hogy a gyógyszert alkalmazó páciens rendszeresen fogyasszon folyadékot, illetve felismerje és kellően kezelje azokat a tüneteket, amelyek hőkimerüléshez vagy akár hőgutához vezetnek. Aki altatót vagy nyugtatót szed, azzal könnyebben megeshet, hogy elalszik a napon vagy „elfelejt” megfelelő mennyiségű folyadékot inni, amelynek nyáron súlyos következményei lehetnek.
Csökkenti az izzadást
Az izzadást visszafogó gyógyszerek veszélyesek lehetnek nyáron.
Több hatóanyag, elsősorban az ún. antikolinerg hatásúak csökkentik az izzadás mértékét. Említhetők például a vizeletinkontinencia kezelésében alkalmazott hatóanyagok és az utazási betegség kezelésére ajánlott antihisztaminok vagy szkopolamin; emellett egyes, régi típusú antidepresszánsok is csökkenthetik a verejtékezést.
Az izzadás hőszabályozásban játszott szerepének sérülése, a szervezet hűtőmechanizmusának károsodása miatt nagyobb az esély a hőártalmak kialakulására. Aki nem izzad, annál nagyobb eséllyel léphet fel a heves szívdobogással, száraz tapintású bőrrel, görcsrohamokkal járó hőguta is.
Aki az említett gyógyszereket szedi, annak fokozottan védenie kell a szervezetét a felmelegedéstől/túlmelegedéstől.
Elfedi a hőérzetet
Vannak gyógyszerek, amelyek miatt a páciens nem „érzi”, hogy melege van.
Egyes hatóanyagok, így több antipszichotikum a dopamin- és szerotoninreceptorok blokkolása révén megváltoztatják a testhőmérséklet szabályozását is az agyban: az antipszichotikumot alkalmazók a hőt és a szomjúságot kevésbé hatékonyan vagy késleltetve érzékelik. Az érintetteknél előfordulhat, hogy nem indulnak be természetes védekező reakciók a hővel szemben: kevésbé valószínű, hogy a hőségben árnyékot keresnek, és előfordulhat, hogy nem isznak elegendő folyadékot.
Fokozza a hőártalmat
A rosszul „beállított” pajzsmirigygyógyszerek nyáron fokozottan veszélyesek.
A pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesülő betegeknél különösen fontos a levotiroxin dózisának a megfelelő beállítása. Amennyiben az adag túl magas, akkor hasmenés léphet fel, illetve a szervezet több hőt termel a normálisnál. A két folyamat együttesen fokozza a kiszáradás és a hőártalmak kockázatát.
Megoldásként a gyógyszeradag – nyárra szabott – beállítása javasolható. Érdemes egyeztetni a kezelőorvossal erről is!
Ön & gyógyszerek & hőség
1. Ajánlott a kezelőorvosánál, gyógyszerészénél tájékozódnia arról, hogy az ön által szedett gyógyszerek hatását, mellékhatását befolyásolja-e az (extrém) meleg időjárás.
2. Legyen tisztában azzal, hogy az ön által alkalmazott gyógyszeres kezelés mennyire fér össze a nagy forrósággal!
3. Kövesse azokat a tanácsokat, amelyek csökkentik a nyári hőségben való gyógyszeralkalmazáshoz köthető rizikót; legyen szó a folyadékfogyasztásra való odafigyelésről, a gyógyszerdózisok csökkentéséről vagy a gyakoribb laborvizsgálatokról!
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész