Fotó: pixabay.com

Szilveszter ünnepe I. Szent Szilveszter pápáról kapta elnevezését, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Sok ismert hiedelem épült be az elmúlt időszakban a köztudatba az év utolsó napjával kapcsolatban, melyek alapjaiban meghatározhatják az előttünk álló esztendőt. De hogy került a virsli a szilveszteri asztalra?

Baromfit nem, malacot és lencsét igen

Régi magyar hiedelem szerint Szilveszter napján nem szabad baromfihúst enni, mert elkaparja a szerencsénket, azonban a sertéshús fogyasztása elengedhetetlen a sikeres újévhez, ugyanis a babona szerint a malac orrával kitúrja a pénzt és a jó szerencsét.

A hallal már érdekesebb a helyzet, mivel a babona szerint a folyó menti vidékeken (Budapest, Szeged) jót jelent, más városokban azonban úgy vélik, hogy elúszik vele a szerencse.

Rétest is eszünk, hiszen a hosszúra nyújtott tészta a hosszú élet titka és minél bővebb a töltelék, annál nagyobb lesz a boldogság.

Mindközül talán a legismertebb hiedelem, hogy a hagyományos ételek fogyasztása bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol, ezért készítünk gyakran január elsején  lencsét, babot, illetve más apró szemű hüvelyeseket tartalmazó ételeket.

Fotó: pixabay.com

De miért eszünk virslit Szilveszterkor?

A szilveszteri ünnepségek, házibulik szervezésekor szinte biztos, hogy felkerül a bevásárló listánkra a virsli. De miért?

A virsli evésnek az előzőleg felsorolt szokásokkal ellentétben nincsen régre visszanyúló történelmi hagyománya, első sorban a német étkezési kultúra hatása.

Mégis Szilveszterkor a két hét alatt fogy el két-háromszor annyi virsli, mint a havi átlag. Tavaly megközelítőleg 30 ezer tonna virslit fogyasztottunk összesen. Eredetileg fiatal bika húsából készítették, és az arisztokraták egyik kedvenc étele volt az alapjában véve pépesítéssel készülő húskészítmény.

Napjainkban számos kiszerelésben és ízvariánsban kapható a termék, amelyből a sertés és baromfi a legkelendőbb. A virslihez hagyományosan a sertéshús jellegzetes ízét társítják a fogyasztók, emellett olyan különlegességek is megtalálhatóak a boltokban, mint a mangalica virsli.

Erre figyeljünk, ha virslit veszünk

A vásárlási döntéseknél a legfontosabb szempont az íz és a minőség, valamint a kedvező ár, az esetleges akciók, ezen túl érdemes megvizsgálnunk, azt is, hogy milyen összetevőkből készült a kiválasztott termék.

Katona Gergely Hús Mester  szerint a magyar fogyasztó még mindig nem elég tudatos, ha az élelmiszerbiztonsági, minőségi kérdésekről esik szó. Kevesen vannak tisztában a legalapvetőbb szabályokkal, amit a termék vásárláskor érdemes szem előtt tartani annak érdekében, hogy a megvásárolt termék íze és minősége ne okozzon csalódást.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a virsli hústartalma legalább 40%, fehérjetartalma legalább 10%, víztartalma legfeljebb 70%, zsírtartalma maximum 25% kell, hogy legyen.  Ezek azok a minimális elvárások a virslikkel szemben, amelyek megléte esetén a virsli egyáltalán forgalomba kerülhet. A számos szigorú hatósági, egészségügyi és törvényi előírás, melyek betartását a nagy gyártók esetében folyamatosan ellenőrzik, szintén a fogyasztók érdekeit szolgálja.

Mint minden húskészítmény esetében a virslik esetében is a felhasznált hús mennyisége, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a termék minőségét.  Minél nagyobb egy virsli hústartalma, annál inkább biztosak lehetünk benne, hogy jó minőségű a termék. Vásárláskor ezért figyeljünk a termék csomagolásán feltüntetett hústartalomra és lehetőségeink szerint azt válasszuk, amelyik nagyobb százalékban tartalmaz húst. A gyártóknak ezt az információt egyébként kötelezően fel kell tüntetniük a termékeiken, így ha ez az információ esetlegesen hiányzik, akkor inkább kerüljük el a terméket.

Egyes magas minőségű termékek többféle húst is tartalmazhatnak. Pl. ha a sertéshúson kívül marhahús is fel van tüntetve, és a két húsalapanyag %-os arányának összege 60% vagy magasabb, akkor a termék minőségében biztosan nem fogunk csalódni.

A juhbélbe töltött termékek magasabb árfekvésű termékek, melyek általában magasabb minőségi kategóriát is képviselnek.

„Csak olyan terméket vásároljunk meg, melynek jelölése egyértelmű, minőség megőrzési ideje jól olvasható. A nagy gyártók minőségi standarja megbízhatóbb minőséget jelent, mint az ellenőrizetlen helyen, vagy márka nélkül forgalmazott virslik.”- mondta Katona Gergely.