Az antibiotikum asztmára hajlamosít?

0
1268
Fotó: gettyimages.com

Egyes vizsgálatok azt igazolták, hogy az egy éves születésnap előtt szedett antibiotikumok növelik a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. Az újabb kutatások szerint az összefüggésben a sérült bélflóra mellett szerepet játszanak genetikai tényezők, és a csökkent immunvédekezés is.

Antibiotikumok és bélflóra

Korábbi vizsgálatok az antibiotikumok szedését a bélflórára, és másodlagosan az immunműködésre gyakorolt káros hatásuk miatt hozták összefüggésbe az asztma kialakulásával. Az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a bélben élő jótékony baktériumokat is pusztítják – magyarázza dr. Somogyi Éva gyermekpulmonológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ennek több negatív hatása is lehet: a gyerekeknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint módosul az immunrendszer működése, amit probiotikumok szedésével lehet ellensúlyozni. A megváltozott bélflóra miatt a gyermekek immunrendszere, az immuntolerancia nem lesz megfelelő, ezáltal fogékonyabbá válhatnak különböző betegségekre, például az asztmára. A kutatás szerint a csecsemőkorban szedett antibiotikum 50 százalékkal növelik meg annak az esélyét, hogy 6 éves koráig a gyermeknél asztmás epizódok jelentkezzenek.

Új megközelítésben

A University of Manchester kutatói szerint viszont nem önmagában az antibiotikum az, ami az asztma kialakulásáért felelős. Vizsgálataik alapján a betegség megjelenésében a sérült immunitás és bizonyos genetikai variáns is szerepet játszik. A kutatási programban születéstől 11 éves korig résztvevő ezer gyerektől vettek vérmintákat. A gyerekeket két csoportba sorolták aszerint,hogy  egy éves korukig egyáltalán nem, vagy legalább egy alkalommal antibiotikum kezelésben részesültek-e.

A két csoport tagjaitól vett vérmintákat laboratóriumi vizsgálatnak vetették alá, melynek során  vizsgálták az immunválaszukat kétféle vírusfertőzésre, melyek náthás megbetegedést és a hörgők gyulladását  okozhatják,  illetve a Haemophilus influenzae  és a  Streptococcus pneumoniae bakteriális kórokozókkal  szembeni immunreakciót ellenőrizték. Emellett genetikai teszt vizsgálatok is történtek, melyek során két olyan gént fedeztek fel a 17. kromoszómán, melyek magyarázatul szolgálhatnak az összefüggésre.

A gén, ami asztmát okoz?

A kutatók megfigyelték, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknél egy éves korukig zihálás, nehézlégzés jelentkezett és antibiotikumot szedtek, több mint kétszeresére nőtt az asztma kialakulásának esélye. A vérvizsgálatok során az is kiderült, hogy szervezetükben alacsonyabb volt a fertőzések leküzdéséért felelős, bizonyos citokinek mennyisége. A genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok a rejtett faktorok, amelyek egyrészt növelik az antibiotikumok felírásának szükségességét, másrészt a későbbi asztma megjelenésének a rizikóját, azok a génekben keresendők, és a 17q21 génvariánssal lehetnek összefüggésben. Ez a génvariáns meghatározó lehet a vírusellenes immunműködésben is.

Nincs új a nap alatt

Régóta ismert, hogy az asztmások családjában halmozottan fordulnak elő allergiás betegségek, vagyis nyilvánvaló a genetikai meghatározottság. Azonban nem maga a betegség, hanem az allergiás hajlam öröklődik. A szülők és a testvérek atópiás betegsége – megváltozott reakciója bizonyos környezeti ingerekkel szemben- erősen megnöveli annak kockázatát, hogy a gyermek asztmás legyen. Gyakorlatilag, ha mindkét szülő allergiás asztmától szenved, a gyermeknek 60-80 %-os esélye van a betegségre. A kutatással kapcsolatban dr. Somogyi Éva azt is elmondta, hogy a genetika fejlődése valóban azt az ígéretet hordozza sokak számára, hogy előbb-utóbb megtaláljuk az „asztma-géneket”. Hiszen korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy nem egy asztma-gén létezik, hanem nagyon sok. Az allergiás immunválasz legalább 10 kromoszómához, kromoszómánként több génhelyhez kötődik. Ez lehet az oka annak is, hogy különbségek vannak az asztmás betegek tüneteinek megjelenésében, súlyosságában és azok kezelésre adott válaszreakciójában is.

Tehetünk a megelőzésért!

Addig is, amíg a tudomány nem kínál biztos megoldást a betegség kivédésére, érdemes a környezetünket, életmódunkat úgy alakítani, hogy a születendő gyermeknél csökkentsük a kockázatot. A betegség kialakulásának szempontjából fontos, hogy a gyermek mikor találkozik először és milyen mennyiségben az esetleg tüneteket okozó allergénnel.

Dr. Somogyi Éva ezért azt javasolja, hogy törekedjünk a lakáson belüli allergének – penészgomba, házipor-atka – minimalizálására. Az anya terhesség alatti dohányzása, a gyermek megszületését követően a lakáson belüli dohányzás egyértelműen növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Emellett a csecsemő táplálása is kiemelt jelentőséggel bír az asztma megelőzésének szempontjából. Családi halmozódás esetén különösen tanácsos, hogy a gyermek 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet, vagy ennek hiányában magasan hidrolizált tápszert kapjon.

www.allergiakozpont.hu