Elengedhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen a szűrések szerepével, a saját teste jelzéseivel és a tévhitekkel.
Sebészként a műtőasztal mellett és a szakrendeléseken nap mint nap látom, hogy a korai stádiumban felismert emlődaganat ma már kiemelkedően jó arányban gyógyítható, az onkoplasztikai sebészet modern eljárásaival pedig nemcsak az életmentés, hanem a jó esztétikai eredmény és életminőség megtartása is nagymértékben megvalósítható.
Prevenció és szűrés
Mikor, milyen gyakran és hová menjünk?
A leghatékonyabb kezelés akkor indulhat el, ha tapintással még nem érezni a csomót, azonban képalkotó eljárásokkal már kimutatható. A szűrés célja éppen ez: a tünet- és panaszmentes állapotban felfedezett, akár néhány milliméteres elváltozás azonosítása.
- 20–30 éves kor között: évente egyszer javasolt a nőgyógyászati daganatszűrés alkalmával kérni a manuális emlővizsgálatot, illetve panasz, családi halmozódás vagy tömött mirigyállomány esetén kiegészítő emlőultrahangot végeztetni.
- 30–45 éves kor között: Kétévente javasolt a szakorvosi fizikális vizsgálat és a komplex emlőultrahang.
- 45–65 éves kor között: Ebben a korcsoportban a mammográfia az arany standard. A népegészségügyi program keretében kétévente érkező behívólevelet senki se hagyja figyelmen kívül! A komplex emlődiagnosztika része a fizikai vizsgálat, a kétirányú mammográfia, valamint szükség esetén a kiegészítő ultrahang.
- Fokozott kockázat esetén (családi halmozódás, igazolt genetikai mutáció): egyénre szabott szűrési protokoll szükséges, amely gyakran már 25-30 éves korban indul, ultrahanggal, speciális mammográfiával és emlő-MRI-vizsgálattal kiegészítve.
Figyelmeztető jelek
Milyen tünetek esetén nem szabad halogatni a szakorvosi kivizsgálást?
Bármilyen új keletű, szokatlan vagy aszimmetrikus változás kivizsgálást igényel! A jóindulatú elváltozások, mint pl. ciszták, fibroadenómák sokkal gyakoribbak, mint a rosszindulatúak, ám a különbséget kizárólag szakember és képalkotóvizsgálat, valamint szükség esetén a vele együtt elvégzett szövettani vizsgálat állapíthatja meg. Azonnal forduljon emlősebészhez vagy emlődiagnosztikai centrumba az alábbi tünetek esetén:
- Újonnan megjelent, fájdalmatlan vagy fájdalmas csomó az emlőben vagy a hónaljárokban.
- Az emlő formájának, kontúrjának vagy méretének hirtelen megváltozása, aszimmetria.
- A bőr behúzódása, ráncosodása, narancshéjtünet megjelenése, vagy gyulladásra emlékeztető vörösség, melegség.
- Az emlőbimbó deformációja: befelé fordulása (retrakció), váladékozása (különösen a spontán, véres vagy savós váladék).
- A bimbóudvar vagy a bimbó ekcémásnak tűnő, hámló, nem gyógyuló elváltozása.
Önvizsgálat
Hogyan és milyen gyakran végezzék ezt a nők otthon?
Havi egy alkalommal szükséges. Premenopauzában lévő nőknél a ciklus lezajlását követő napok (a menstruáció kezdetétől számított 7–10. nap) a legideálisabbak, amikor az emlő mirigyállománya legkevésbé feszes és ödémás. Változókor után érdemes minden hónap azonos napját kijelölni.
Lépései:
- Megtekintés a tükör előtt: Először leengedett karokkal, majd csípőre tett kézzel a mellizmokat megfeszítve, végül magasba emelt karokkal figyelni meg a formát, a szimmetriát és a bőrfelszínt.
- Áttapintás fekve vagy állva: Zuhanyzás közben, szappanos kézzel a bőr könnyebben csúszik. A vizsgált oldali kart felemelve, mindig az ellenoldali kéz középső három ujjbegyét használva (nem az ujjhegyeket!). Háromféle nyomáserősséget alkalmazva (gyengéd, közepes, mély), hogy a felületi és a mélyebben fekvő szöveteket is érezni lehessen. Végezhetők körkörösen, sugarasan (csillag alakban) vagy sávosan (fel-le), a lényeg, hogy a vizsgálat szisztematikus legyen. Nemcsak magát a mellet kell átvizsgálni, hanem a kulcscsonttól a bordák aljáig tartó teljes területet.
- A hónalj és a bimbó vizsgálata: Nem szabad megfeledkezni a hónaljárok áttapintásáról, végül összenyomva a bimbóudvart, ellenőrizve, jelentkezik-e váladék.
Tumormarkerek
Mit mutatnak valójában a diagnosztikában, és miért nem helyettesítik a képalkotó vizsgálatokat?
Gyakori tévhit, hogy egy rutin vérvételből származó tumormarker-meghatározás (mint a CA 15-3 vagy a CEA) alkalmas az emlőrák korai felismerésére.
A valóság az, hogy a tumormarkerek nem szűrővizsgálati eszközök, és semmilyen körülmények között nem váltják ki a mammográfiát és az ultrahangot!
A tumormarkerek nem alkalmasak rosszindulatú emlődaganat szűrésre!
Korai, jól gyógyítható stádiumban a tumormarkerek szintje az esetek többségében teljesen normális marad (álnegatív eredmény). Ezzel szemben gyulladásos folyamatok, jóindulatú máj- vagy nőgyógyászati megbetegedések esetén is megemelkedhetnek, felesleges ijedtséget okozva (álpozitív eredmény). A tumormarkereknek az igazolt, előrehaladott vagy áttétes daganatok kezelése során van szerepük: a terápia hatékonyságának monitorozására és az esetleges kiújulás (recidíva) korai jelzésére szolgálnak.
Ami ritkán beszédtéma
Férfi emlőrák és genetikai öröklődés
Az összes emlődaganat mintegy 1-2%-a férfiaknál fordul elő. A felvilágosítás hiánya miatt a férfiak általában sokkal későbbi stádiumban fordulnak orvoshoz. Náluk a daganat leggyakrabban a bimbó mögötti kemény, fájdalmatlan göb formájában jelentkezik, amely vékony mirigyállományuk miatt gyorsabban elérheti a bőrt vagy az alatta fekvő izomzatot. Bármilyen bimbó alatti elváltozás férfiaknál is azonnali sebészeti és ultrahangos kivizsgálást indokol.
Az emlődaganatok körülbelül 5-10%-a hátterében veleszületett, örökletes genetikai mutáció áll.
A korábbi gyakorlattal ellentétben – amikor kizárólag a BRCA1 és BRCA2 gének vizsgálatát végezték – ma már az újgenerációs vizsgálatok kiterjedtebbek.
A klinikai döntéshozatalban (szűrési protokoll kialakítása, rizikócsökkentő kétoldali emlőeltávolítás, PARP-inhibitor indikáció) ma már nem kizárólag a BRCA státuszt, hanem a multigénes vizsgálatok eredményeit, a mutáció patogenitási besorolását és a családfaelemzést együttesen mérlegelik az onkogenetikai konzíliumokon.
A modern emlősebészet célja ma már nem a csonkítás, hanem a precíz, onkológiai kezeléssel kiegészített, biztonságos gyógyítás mellett a páciens életminőségének és testképének a helyreállítása.
Tegyünk érte, hogy az egészségmegőrzés, a prevenció és az időben történő felismerés ne csupán októberi szlogen, hanem a mindennapi szokásaink természetes része legyen!
Dr. Horváth Zoltán
egyetemi adjunktus
Tisza Medical Center, Szeged
Proaktív Egészségközpont, Szeged
Mediversal, Szeged
A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!