A lisztérzékenység ma Magyarországon már minden századik embert érinti. Bár egyre többet beszélünk róla, még mindig rengeteg tévhit és félreértés kering körülötte. A május 18-i lisztérzékenyek világnapja kapcsán a Budai Egészségközpont szakembere segít tisztázni a legfontosabb kérdéseket.
Több, mint divat – egy komoly autoimmun betegség
A lisztérzékenység, orvosi nevén cöliákia (vagy autoimmun glutén enteropathia, AGE), nem ételallergia vagy intolerancia, hanem autoimmun betegség. A glutén (búza, árpa, rozs, zab fehérjéje) fogyasztása az arra genetikailag fogékony embereknél autoimmun reakciót vált ki, tehát a szervezet saját maga ellen fordul, amely károsítja a vékonybél bolyhait. Ezáltal megszűnik a felszívó felület és hiányállapotok, betegségek alakulnak ki, hiszen a tápanyagok nem tudnak beépülni a szervezetbe.
„A cöliákiát gyakran nevezik a betegségek kaméleonjának, mivel tünetei rendkívül sokfélék és gyakran rejtettek. Sok betegnek hosszú éveken keresztül nincs diagnózisa, emiatt súlyos szövődmények, egyéb autoimmun társbetegségek alakulhatnak ki” – magyarázza dr. Dékány Katalin, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus főorvosa.
A lisztérzékenység tünetei messze túlmutatnak a hasfájáson, hasmenésen és hasgörcsökön. Nem is gondolnánk, de ez a betegség például vérszegénységet, ízületi fájdalmakat, csontritkulást, meddőséget, 1-es típusú cukorbetegséget, bőrproblémákat (például dermatitis herpetiformis), asztmát, de akár hangulatingadozásokat, depressziót is okozhat. A cöliákia nem gyógyítható csak kezelhető, ezért az érintetteknek nemcsak átmenetileg, hanem életük végéig szigorú gluténmentes diétát kell tartaniuk az egészségük érdekében.
Lisztérzékenység vs. gluténérzékenység – mi a különbség?
Fontos tudni, hogy nem minden gluténnel kapcsolatos tünet mögött áll cöliákia, vagyis lisztérzékenység. Létezik nem-cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), ami nem autoimmun folyamat, hanem a glutén elfogyasztása után közvetlenül, általában néhány órán belül okoz panaszokat, mint például hasi görcsöket, puffadást, fáradtságot vagy fejfájást. „A nem-cöliákiás gluténérzékenység során nem károsodik tartósan a vékonybél nyálkahártyája, ám életminőséget jelentősen befolyásoló tüneteket okozhat. Szakember segítségével itt is kulcsfontosságú a megfelelő diéta kialakítása” – emeli ki dr. Dékány Katalin.
A 7 leggyakoribb tévhit a gluténérzékenységről
- Kis mennyiségű glutén nem árthat: „Ez tévedés. Már egészen kis mennyiségű glutén is komoly károkat okozhat cöliákiásoknál, komoly immunreakciót válthat ki” – figyelmeztet a doktornő.
- Divatbetegség vagy életmód-divat: Bár sokan választják a gluténmentes étrendet egészségmegőrzési céllal, a valódi lisztérzékenység orvosi diagnózist igényel, és súlyos egészségügyi következményekkel jár, ha nem veszik komolyan.
- A lisztérzékenyek nem ehetnek semmilyen gabonát: Sok gabona, például a rizs, kukorica, köles, hajdina, quinoa gluténmentes és fogyasztható a cöliákiások számára is.
- Csak sovány emberek lehetnek érintettek: A valóságban akár túlsúlyos emberek is lehetnek cöliákiások, így a testsúly nem mindig irányadó.
- Glutén csak a tipikus, alapvető élelmiszerekben található: Számos rejtett gluténforrás létezik, amikre nem is gondolnánk: szószokban és öntetekben, levesporokban és leveskockákban, felvágottakban, sajtokban és tejtermékekben, chipsekben, kávé- és kakaóporokban, édességekben, alkolos italokban, étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben, sőt kozmetikumokban, köztük rúzsokban is található glutén. „Bár a bőrön át nem szívódik fel a glutén, az ajkakon keresztül, illetve kézre kerülve véletlen lenyelés útján problémát jelenthet. Nagyon fontos, hogy mindig ellenőrizzük a termékek összetevőit és inkább biztosan gluténmentes, tanúsított termékeket válasszunk.” – javasolja dr. Dékány Katalin.
- Csak gyermekkori betegség: „Sok felnőtt beteg meglepődik, amikor a diagnózis kiderül, hiszen azt hiszik, ez kizárólag gyerekek betegsége. Valójában bármely életkorban jelentkezhet” – teszi hozzá a szakember.
- „Ha én cöliákiás vagyok, a gyerekem is biztosan az”: „Tény, hogy a genetikai tényezők komoly szerepet játszanak a betegség kialakulásában, és ha egy családban valaki érintett, a közeli hozzátartozóknál akár 10 százalékos az előfordulás esélye. Ám ettől még nem biztos, hogy öröklődik a hajlam” – hangsúlyozza a doktornő.
Egyre többen fordulnak orvoshoz
Az elmúlt években drasztikusan megnőtt a liszt- illetve gluténérzékenységgel kapcsolatos vizsgálatok száma a Budai Egészségközpontban is. 2022 és 2024 között a gluténérzékenységi vizsgálatok száma 70 százalékkal nőtt, a genetikai alapú szűrések pedig ötszörösükre emelkedtek. „Ez arra utal, hogy egyre több ember ismeri fel, mennyire fontos időben szakemberhez fordulni, és megelőzni a súlyosabb következményeket” – mondja dr. Dékány Katalin.
Mit tehetünk, ha gyanús tüneteket tapasztalunk?
Ha valaki lisztérzékenységre gyanakszik, semmiképp ne kezdjen önállóan diétázni, hanem forduljon szakemberhez, mert csak így lehet pontos diagnózist felállítani. A diéta mellett fontos rendszeres ellenőrző vizsgálatokon részt venni, hogy meggyőződjünk arról, valóban megfelelő-e az étrendünk. „A lisztérzékenység komoly dolog, de megfelelő életmóddal, diétával teljes értékű életet lehet élni. Mi ebben segítünk a pácienseinknek minden nap” – zárja gondolatait a szakember.
Forrás: Budai Egészségközpont