Ugyanaz a fogalomkör, de mégis picit mást jelent a két szó. A gyógyszerész a hivatalos, egyetemi végzettségből eredő elnevezés. A patikus a köznyelvben az, aki a beteggel kapcsolatban van. Sorozatunkban olyan gyógyszerészi végzettségű híres emberekről írunk, akik nem feltétlen dolgoztak a patikában, vagy amellett még e hivatás széles spektrumában alkottak nagyot, netán egy teljesen más területen lettek világhírűek.
Több gyógyszerész is van, aki a hivatása mellett művészetekkel is foglalkozott. Napjainkban is vannak festőecsetet ragadó patikusok. A múlt két leghíresebbjének művei az árverési eladási árak csúcskategóriái között szerepelnek.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919)
Édesapja gyógyszerészi hivatását követve, a diplomája után Igló gyógyszertárában dolgozott. Itt egy misztikus, belső hang megjövendölte neki, hogy „Te leszel a világ legnagyobb napút (plein air) festője, nagyobb, mint Raffaello.” Ezután római tanulmányútra indult. A 20 éves felkészülés után Gácson gyógyszertárat alapított, melyet 10 éven át vezetett, hogy anyagilag megerősödjön és festőszenvedélyének hódolhasson, mialatt a patikáját bérbe adja.
Egymást követték külföldi útjai, Jeruzsálemig és Kairóig is eljutott, melynek élményei, benyomásai a festményein is megjelennek.
Rippl-Rónai József (1861–1927)
A diploma megszerzése után visszament Kaposvárra az Arany Oroszlán Gyógyszertárba, ahol előtte még gyakornokként dolgozott. Már egyetemi hallgatóként megfestette professzorait, amely képeket az egyetem azóta is nagy becsben őrzi. Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihály tanítványa lett, de a konzervatív stílus nem tetszett neki, inkább a francia impresszionistákhoz vonzódott. A századforduló után végleg hazaköltözött. Művészetében új módszerekkel próbálkozott, a festéket kis mozaikszerű foltokban rakta a vászonra, ami végül is szinte a védjegyévé vált.
Sz. J.
A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2025. szeptember
