Hipertónia, a „néma gyilkos”

A magas vérnyomás (hipertónia) hazánk egyik leggyakoribb krónikus betegsége: a felnőtt lakosság csaknem fele érintett, és sokan nem is tudnak róla, mert a betegség gyakran hosszú ideig tünetmentes. Világszinten évente mintegy 10,8 millió haláleset köthető a magas vérnyomáshoz, így a korai felismerés és az életmódbeli beavatkozás kiemelten fontos (1, 2).

A jó hír, hogy a vérnyomás csökkentése sok esetben már életmódbeli változtatásokkal is elérhető: a sóbevitel mérséklése, a káliumban gazdag étrend, a testsúlykontroll, a fizikai aktivitás és a mértékletes alkoholfogyasztás önmagukban is mérhető vérnyomáscsökkenést hozhatnak, és fokozzák a gyógyszeres terápia hatékonyságát is (3, 4).

Mi a hipertónia?

A vérnyomás azt mutatja, hogy a keringő vér mekkora nyomást fejt ki az érfalakra. Két értéket különböztetünk meg:

• szisztolés (felső): amikor a szív összehúzódik,
• diasztolés (alsó): amikor a szív elernyedt állapotban van.

Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás több különböző alkalommal tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Az alábbi táblázat összefoglalja a felnőttek vérnyomásértékeinek osztályozását az Európai és Magyar Hypertonia Társaság ajánlása alapján (5, 6):

Forrás: Magyar Hypertonia Társaság, 2025; European Society of Hypertension, 2023. (5, 6)

TUDTA-E?
•	A magyar felnőttek közel fele hipertóniás (férfiak 56%, nők 41%) – sok érintett tünetmentes, így nem tud a betegségéről (1).
•	A tartósan magas vérnyomás többszörösére növeli a stroke kockázatát; a stroke-betegek háromnegyede hipertóniás.
•	Magyarországon a hipertóniások csak 23%-ának megfelelően beállított a vérnyomása – ezért az életmódkezelés kiemelten fontos (2).
•	A WHO szerint a vérnyomáscsökkentés négy kulcsa: sószegény, zöldségekben gazdag étrend, alkoholfogyasztás mérséklése, nemdohányzás, rendszeres mozgás – együtt alkalmazva a leghatékonyabbak (4).
•	A vérnyomás évszakonként is változik: télen magasabb, nyáron alacsonyabb; a szauna–hidegzuhany váltás veszélyes lehet.
•	A „fehérköpeny” (rendelőben magas) és a „maszkolt” hipertónia (otthon magas) szintén gyakori – felismerésükben az ABPM (Ambulatory Blood Pressure Monitoring) segít.

Felhasznált irodalom:
1. Global report on hypertension: the race against a silent killer [Internet]. Elérhető: https://www.who.int/publications/i/item/9789240081062
2. Táplálkozási Akadémia Hírlevél 17. Évfolyam, 4. Szám – 2024. április. Amit a sóról és a sózásról tudni érdemes. [Internet]. 2024. 17 (4). Elérhető: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2024/05/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2024-aprilis-amit-a-sorol-es-sozasrol-tudni-erdemes.pdf#:~:text=match%20at%20L111%20diagnosztiz%C3%A1lt%2C%2052%25,%C3%A9s%20%C3%A9rrendszeri%20betegs%C3%A9gekhez%20vezethet%2C%20mint
3. Noncommunicable diseases: Risk factors [Internet]. Elérhető: https://www.who.int/data/gho/data/themes/topics/topic-details/GHO/ncd-risk-factors
4. Lindsay-Perez, A., Jurdon, R., King, T. et al. A systematic review and meta-analysis of digital interventions targeting lifestyle factors in patients with hypertension. J Hum Hypertens 39, 690–700 (2025).
5. Magyar Hypertonia Társaság. A hypertonia felismerésének, kezelésének és gondozásának szakmai irányelve – 2025. Budapest: Magyar Hypertonia Társaság; 2025. Elérhető: https://hypertension.hu/protokollok.aspx
6. Williams B, Mancia G, Spiering W, et al. 2023 ESC/ESH Guidelines for the management of arterial hypertension. European Heart Journal. 2023;44(32):2813–2901.

Forrás: MDOSZ