Egy zeneszerző a múltból, egy pedig napjainkból. Ami pedig összeköti őket, az a pannonhalmi Arcus Temporum – jelentése ’időívek’. Két zseniális német komponista, Felix Mendelssohn Bartholdy és Jörg Widmann munkássága köré épülnek idén a zenei programok a Pannonhalmi Főapátság fesztiválján. Augusztus 22–24. között öt hangversennyel és összesen több mint 20 irodalmi, képzőművészeti és spirituális programmal várja az Arcus a közönséget.
A 21. Arcus Temporum Művészeti Fesztivál a hagyományokhoz hűen reflektál a monostor idei éves tematikájára, a Kert évadra, és ahogy minden évben, úgy ezúttal is egy klasszikus és egy kortárs zeneszerző műveiből válogat. A régmúlt nagyjai közül a 2025-ös Arcus zenei művészeti vezetőinek, Simon Izabella és férje, Várjon Dénes zongoraművészeknek az 1809-ben született Mendelssohnra esett a választásuk. A komponista tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott. 12 éves korától már rendszeresen szerzett zenét, 17 évesen pedig ő alkotta meg Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának nyitányát.
A művészházaspár Mendelssohn mellé napjaink egyik legkeresettebb és legismertebb zeneszerzőjét, személyes jóbarátjukat, Jörg Widmannt társította. A kiváló klarinétművész és karmester szenvedélye a kamarazene, de szólistaként is nagy sikereket ér el. Vele nemcsak művein keresztül, hanem személyesen is találkozhat az Arcus közönsége. Widmann hol karmesterként, hol pedig fellépőként lesz jelen a hangversenyeken.
Már az augusztus 22-i, pénteki nyitókoncerten is több „szerepében” feltűnik. A Szent kert, bő lomb című hangverseny a két zeneszerző „közös” darabjával indul. Mendelssohn egyik korai klarinétszonátájának Andante tétele szólal meg Widmann átiratában és előadásában, valamint a Chamber Orchestra of Europe közreműködésével. Az esten hallhatunk még Mendelssohntól fiatalkori vonósszimfóniákat, és már érettebb kamaraműveket. A klasszikustól válogatott dalcsokorban szerelmi vallomások szólalnak meg. Közben pedig felcsendül Widmanntól az Albumblätter című alkotása, amellyel Schumann előtt tiszteleg a szerző.
A fesztivál második napjára három hangversennyel készülnek a művészeti vezetők. A délelőtti Mély csönd leng elnevezésű kamarakoncerten a zenei csendek megtapasztalására hívnak. Paradox módon ugyanis a zene egyik legfontosabb eleme a csend – írja Mona Dániel. A hangokat is ahhoz viszonyítva tudjuk értelmezni, kontrasztot teremt, ritmust ad és várakozást, kíváncsiságot kelt. A zenetörténész szerint a kamarazenélés esetén a csend azt is jelenti, hogy „az egyik játékos hagyja érvényesülni a másikat”. A koncert kezdetén Mendelssohntól elhangzó klarinét- és csellószonátában a szólista és a zongorista nem ledominálják egymást, hanem előzékenységük révén teremtenek energiát, arányt és harmóniát. Ezen az alkalmon is hallhatunk válogatást Mendelssohn dalaiból, amelyek a hang és a csend izgalmas játékát mutatják be. Widmanntól két darab csendül fel: a 2. etüd és a Bruchstücke. Utóbbi a csend forradalmaként értelmezhető.
Ezen a napon még egy esti és egy éjszakai koncert is lesz. Előbbi – Szép. Jó. Hír. Rang. – repertoárjában két-két mű szerepel Widmanntól és Mendelssohntól. Az első darab a kortárs zeneszerző fiatalkori alkotása, amelyben a korabeli techno- és a klasszikus zene találkozik egymással. A második Widmann-műben már az érettebb szerző munkásságába nyerhetünk bepillantást. Mendelssohntól felcsendül a legjobbnak tartott kamaraműve, a hol játékos, hol megindító, de mindvégig rendkívül dallamos zongoratrió, valamint a klasszikus hagyományokra építő számozatlan zongoraversenye.
A szombati napot a különleges éjszakai koncert zárja, amely szabadtéren indul Jörg Widmann szólócsellóra írt melódiájával, és Mendelssohn öt vonóst és egy zongorát foglalkoztató ifjúkori szextettjével fejeződik be a Boldogasszony-kápolnában. A két darab között minden az éjszaka és a természet témája körül forog. Mendelssohn dalaiban felbukkan a hold és a csillagos égbolt, az éj csendje, valamint szerelmi ábrándozások is megjelennek. Widmann Nachtstück című alkotása megidézi Bartók éjszakazenéit, de jazzes dallamok is vegyülnek bele, miközben a zongora tizenkét kongatása emlékezteti a közönséget a koncert rendhagyó időpontjára.
A vasárnapi zárókoncerten – Tárt zöld szárny – pedig a felszabadult öröm hangjaival búcsúzik majd az Arcus. Dalok szólalnak meg szöveggel és szöveg nélkül, szólóban fellépnek a művészeti vezetők és Jörg Widmann is, és néhány kamaradarabot követően igazi szimfóniahangzás zárja a fesztivált.
Az öt koncerten olyan kiválóságok lépnek fel, mint a korábban már említett Chamber Orchestra of Europe kamarazenekar, amely Európa legjobb zenészeiből áll, vagy épp Nicolas Altstaedt. A csellóművész szólistaként, karmesterként és művészeti vezetőként a régizenétől a kortárs zenéig terjedő repertoárral lép fel világszerte. A hangversenyeken közreműködik a gyönyörű hangú szopránénekes, Csővári Csilla, és fiatal tehetségek is játszanak. Itt lesznek Langer Ágnes és Osztrosits Éva hegedűművészek és Karasszon Eszter csellista is.
A koncerteken túl az Arcus irodalmi és spirituális programjai szintén kínálnak zenei élményeket. A nyitónapon Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a fesztivál igazgatója, valamint Kiss Zsolt orgonaművész, a Pannonhalmi Bazilika karnagya invitálja különleges sétára az érdeklődőket a Főapátság orgona- és képzőművészeti gyűjteményében. Szombat délután a Kossuth-díjas Rakovszky Zsuzsa műveiből álló felolvasószínházi előadáson is szerephez jut a zene. A Takács Katalin és Pál András színművészek tolmácsolásában elhangzó műveket Osztrosits Éva hegedűművész játéka egészíti ki. A zárónapon a rezidens szerző, Jörg Widmann tart egyedülálló zenetörténeti előadást Mendelssohn és napjaink zenéjéről. Ezt követően pedig elcsendesedésre hívja a látogatókat a szerzetesközösség. A napközi imaórára várják az érdeklődőket, amelyen Kiss Zsolt előadja Mendelssohn 1844-ben szerzett egyik orgonaszonátáját, így téve még felemelőbbé a zsolozsmát.
A 21. Arcus Temporum további programjai elérhetőek a fesztivál honlapján: www.arcustemporum.com