Ez a puhatestű csalánozó a világ minden vizében honos (édesvízi példányai még a Dunában is felbukkantak). A harang alakú, kocsonyás testből (az állat testének 97%-át víz alkotja) csápok, karok nyúlnak ki. A testen elszórva, de a csápokon is (fajtától függően) kis tokok helyezkednek el, melyek érintésre kipattanó kis szigonyvégű fonalakat tartalmaznak. A kis fonalak méregtartalma allergiás, súlyos túlérzékenységi reakciót okoz. A kipattanás/kilövés mechanizmusa a természet egyik legcsodálatosabb jelensége: ez a kilövellés a biológiában ismert leggyorsabb akció, 600 nanoszekundum alatt lezajlik. A fonalakra ható gyorsulás eléri a 40 000 G-t! Ez a nagy préselőnyomás szakítja át az áldozat bőrét.
A kék palack medúza gyűszűnyi méretű, valóban kék borospalackot formázó testéről kapta nevét. A világ meleg vizű tengereiben él, a szél és a víz mozgása sodorja a partok közelébe. Az általános felmelegedés, a víz sótartalmának növekedése, valamint természetes ellenségei, a teknősök és delfinek pusztulása egyre több medúza megjelenését eredményezi a tengerpartokon (pl. 2005-ben Spanyolországban a havi 800 esetet is meghaladta a medúzasérülések száma).
A kisebb medúzacsípések allergiás reakciót okoznak, a bőr kivörösödik, viszkető, égő fájdalmat okoz. A méreg nem a vérárammal, hanem a nyirokrendszeren át terjed, és az egész testet érintő allergiás sokkot okoz. A kezelés a fonalak eltávolításából (nem csupasz kézzel!) és az érintett terület kezeléséből áll. A közszájon forgó tanácsokra (ecetes borogatás, homokkal való ledörzsölés, paradicsommal való borogatás, hűtés, sós meleg vízben való áztatás), nem szabad hallgatni!
Részlet a Zsebdoktor utazóknak c. kiadványból.
A könyvet a kiadó webshopján, ide kattintva tudja megrendelni.