Az inzulin nagyon fontos szerepet tölt be szervezetünkben. Ezért is vannak bajban az 1-es típusú diabéteszben szenvedők. A teljes inzulin hiány hosszú távon nem összeegyeztethető az élettel. Az inzulin elsődleges feladata, hogy „kinyissa” a sejtet a cukor befogadására. Az inzulin másfelől egy raktározó hormon is. Gondoskodik a szénhidrátok raktározásáról. Először is feltölti a glikogén raktárakat (ezek a májban és az izomban található cukorraktárak), a feleslegként megmaradt szénhidrátot meg zsír formájában raktározza és ún. centrális hízáshoz vezet. Főleg a hasi terület érintett. Vannak vékony testalkatú emberek, akiknek sejtjei rezisztensek az inzulinra. Ilyenkor az emberek nem túlsúlyosak, de a belső szervek elzsírosodása náluk is sokszor jelentkezik.
De mi az az egyszerű szénhidrát?
A szénhidrátok két kategóriába sorolhatók: az egyszerű és az összetett szénhidrátok. Az egyszerű szénhidrátok egy vagy két cukormolekulából állnak (mono- vagy disacharidok). Ide tartozik a glükóz, fruktóz, szacharóz, laktóz. Ezek nagyon gyorsan fel tudnak szívódni a véráramba. Összetett szénhidrátoknak nevezzük a több cukormolekulából (poliszacharidok) álló szénhidrátokat. Ide tartoznak a keményítők, amik glükóz láncokból épülnek fel. Ezek is aránylag gyorsan fel tudnak szívódni az amiláz enzim hatására. Az összetett szénhidrátok csoportjába tartoznak a növényi cellulózok is, azaz a rostok, amiknek szervezetünkben nincsenek bontó enzimei, így sértetlenül juthatnak el a vastagbélbe, ahol a mi jó bélbaktérumaink táplálékául szolgálnak.
Forrás: Cukorbetegközpont – Prima Medica