A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.
A parkinsonizmus további okai
- Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
- Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
- Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
- Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
- Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
- Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
- Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.
Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.
Összetett kivizsgálás, célzott kezelés
- A parkinsonizmusra utaló tünetek esetén az alapos kikérdezést számos vizsgálat követheti, hiszen nem feltétlenül könnyű megtalálni az okot. Ezért szükség lehet például különféle laborvizsgálatokra, CT-re, MRI-re, genetikai vizsgálatokra, akár PET CT- re is – ismerteti Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – A kezelése pedig magától az állapottól és annak okától függ. A parkinsonizmus legtöbb formája kezelhető, némelyik pedig teljesen megszüntethető, bár ez sok esetben csak a betegség visszaszorítását jelenti, ami természetesen jelentős életminőség javulást jelent. Mindenesetre a legfontosabb, hogy mindig utána kell járni a tünetek okának és a pácienst érdemes a lehető legalaposabban felvilágosítani az állapotáról, hiszen, ha érti, miért fontos a kezelés, az együttműködés és akár a kiegészítő terápiák, sokkal eredményesebben küzdhetünk a javulásért.