Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.
A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1
A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1
Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?
A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2
A nők esetében hosszabb idő telik el a panaszok kezdetétől a mentő hívásáig, ami rontja az életkilátásokat. Egy New York-i felmérés szerint szívinfarktus miatt a nők 72 %-a az esemény után több mint 3 órával került csak kórházba.3 Ennek oka, hogy a nők bizonytalanabbak voltak, hívjanak-e mentőt és nem gondoltak rá, hogy infarktusuk lehet. A tünetek jelentkezésekor megpróbálják azokat saját maguk orvosolni, a családi, munkahelyi vagy szociális kötelezettségeket helyezik előtérbe.4
A nők kevésbé informáltak az infarktus kockázati tényezőiről. A kezelőorvos ritkábban világosítja fel a nőket arról, hogy szív- és érrendszeri betegség szempontjából magas kockázatúak, és ritkábban beszélget velük a kockázatcsökkentés lehetőségeiről.5
Csak idősebb nők kaphatnak infarktust?
Téves felfogás, hogy a nőket nem érheti szívinfarktus a változó kor előtt, hiszen a szív- és érrendszeri problémák egyharmada 65 éves kor előtt jelentkezik. A modern fogamzásgátló tablettákat szedők esetében a szívinfarktus kockázatának növekedése csekély mértékű.6,7 A dohányzás és a kombinált fogamzásgátló tabletták szedése azonban szinergikus, azaz egymást erősítő hatást fejt ki, így emeli a szív- és érrendszeri események kockázatát. Ez a figyelmeztetés általában szerepel a fogamzásgátló tabletták betegtájékoztatójában – vegyük komolyan!
USA-beli adatok alapján a fiatal nők kezdenek kevésbé egészségesek lenni.4,5 A 35-54 éves nőknél az elmúlt két évtizedben nőtt a szívinfarktus gyakorisága, emellett nőtt a magas vérnyomás és a cukorbetegség előfordulása is. A dohányzás általánosan elterjedt. A fiatal nők nem követik az egészséges életmódra vonatkozó tanácsokat, és ezt időhiánnyal, stresszel vagy önbizalomhiánnyal indokolják.
Mit tehetünk?
Először is komolyan kell venni a nők panaszait! Fontos, hogy a tünetek közül sokszor hiányzik a nagyon erős mellkasi fájdalom és előfordulhatnak kevésbé egyértelmű panaszok is. Tudatosítsuk, hogy a nők körében a fiatalabb korosztálynál is előfordulhat szívinfarktus. A nők szeretteik egészségi állapotát gyakran maguk elé helyezik, így fontos, hogy a saját egészségükre is ügyeljenek, mivel a szívbetegség nagy részben megelőzhető! Megfelelő diétával, fizikai aktivitással, a dohányzás elhagyásával, a vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint, valamint a testsúly normalizálásával tegyünk az egészségünkért!
Minél előbb vizsgáltassuk ki magunkat, amennyiben szív- és érrendszeri betegség gyanúja áll fenn!
Irodalomjegyzék:
1. https://www.ksh.hu/s/kiserleti-statisztika/kiadvanyok
2. Schulte JK Mayrowitz HN Cureus 15(4): e37522.
3. Weiniger D et al. Therapeutics and Clinical Risk Management, 1-9, (2022)
4. Kovacic CJ et al. Circulation. 2021;143 e239–e248
5. Edrees E et al. Contraception 2025 (in press)
6. Yonis H et al. BMJ 2025;388:e082801
A cikket a Bayer Hungária Kft. készítette.
PP-AP_ASA-HU-0039-1 2026.02. 16.
A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!