A horkolás és az alvási apnoé kivizsgálásban szerepe van a fül-orr-gégésznek és a szomnológusnak is.
A fül-orr-gégész azt vizsgálja, van-e valamilyen anatómiai rendellenesség a háttérben, például orrpolipok, orrsövényferdülés, orrkagyló túltengés, megnagyobbodott garat-, vagy orrmandula, megnagyobbodott nyelvgyök, vagy laza gégefedő és hogy szükség van-e annak műtéti megoldására. A szomnológus pedig éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudja felállítani a diagnózist, meghatározni a légzészavar súlyosságát és ennek alapján terápiát javasolni.
Bizonyos esetekben szükség lehet életmódváltásra is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz – ismerteti dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész. – Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz. Súlyos esetben alkalmazható pozitív nyomású légsínterápia is, közismert nevén CPAP, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartható nyitva a garat. Tehát a kiváltó ok ismeretében számos lehetőség elérhető a horkolás és az alvási apnoé megszüntetéséhez, amivel az egészségi kockázatok is jelentősen csökkennek, és az életminőség is határozottan javul – az érintettnél és a horkolásnak kitett családtagoknál is.
