Fotó: 123rf.com

Milyen élelmiszerekben van több vitamin, hogyan őrizhető meg a vitamintartalom, mikor szükséges vitaminpótlás, mennyire hasznosak a vitaminos étrend-kiegészítők? Ha nem mindig vagyunk tisztában az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokkal, de „hallottunk róluk”, vegyük számba néhány, elterjedt állítás igazságtartalmát

 Az iparilag feldolgozott élelmiszerek vitaminszegények

Igaz és hamis

A gyorsfagyasztott, konzervált zöldségek-gyümölcsök megőrzik vitamintartalmukat, mert általában szedés után gyors ütemben kezelik őket. Ezzel szemben az ún. ultrafeldolgozott vagy nagymértékben finomított élelmiszerek vitaminszegények. 

Fotó: 123rf.com

A vitamintartalom a hűtőben tárolt élelmiszerekben nem változik

Hamis
Három napon belül pl. egy saláta vitamintartalma közel háromnegyedével csökkenhet a hűtőszekrényben. De az is igaz, hogy a C-vitamin szobahőmérsékleten még kevésbé bírja a tárolást. A tanulság: a vitamindús élelmiszereket hűtőszekrényben sem szabad „raktározni” hosszabb ideig

A biogyümölcsökben és zöldfélékben több a vitamin

Igaz
Bár vannak erre vonatkozó, egymással ellentmondó tanulmányok, a bio-gyümölcsök, zöldfélék vitamindúsabbak. Egyik fő előnyük, hogy nem kell meghámoznunk őket. Márpedig közvetlenül a héj alatt rejtőzik a legtöbb vitamin. Ha nem biogyümölcsöt fogyasztunk, gyakran meghámozzuk őket, és a hámozás következtében a vitaminok egy része elvész.

Sütés-főzés során a vitaminok részben lebomlanak

Igaz
A vízben oldódó vitaminok, mint pl. a B- és C-vitamin, a sütésre-főzésre különösen érzékenyek. A fővő vízben  lebomlanak, és még ha kivesszük is a vízből, pl. húsleves készítésekor a zöldségeket, a vitaminok nagyon rosszul viselik a hőt. Minél hosszabb a sütés-főzés ideje, annál nagyobb a vitamin veszteség. Ezért ne melegítsük túl az ételeket, és inkább „al dente” („fogravaló”, nem teljesen főtt) állagúra készítsük pl. a zöldségeket, tésztákat. Továbbá kis lángon gőzölve, párolva, rövid ideig (pl. wokban) főzzünk. 

Mindenkinek tanácsos a vitaminpótlás

Hamis
Sokunk szed különféle vitaminos étrend-kiegészítőket. Noha egyre több tanulmány mutat rá, hogy ez a fajta pótlás nem hatékony a prevenció terén, és jobban tesszük, ha természetes úton jutunk vitaminokhoz. Az 1990-es években megjelent, egyes tanulmányok szerint pl. a béta-karotin nagy dózisban való bevitele dohányosoknál nem preventív hatású, hanem ellenkezőleg, növelheti a tüdőrák kockázatát. Még több a bizalmatlanság a zsírban oldódó vitaminokkal szemben, mivel az ilyen vitaminok túlzott fogyasztása túladagoláshoz vezethet (a szervezet tárolni képes őket, elsősorban a zsírszövetekben és a májban). Ezért mindig gondot kell fordítani az optimális dózsú, kiegészítő vitamin-bevitelre.

Az étrend-kiegészítők adott esetben hasznosak

Igaz
Amikor a vitaminhiány a kiegyensúlyozatlan táplálkozásból ered, azt mindenekelőtt természetes úton pótolni kell, de étrend-kiegészítők is alkalmazhatók. Az elégtelen vitaminszint egyes betegségek következtében is felléphet (pl. rákbetegségek, súlycsökkentő sebészeti műtétek, anorexia stb. esetén), és akkor is elengedhetetlen a pótlás, főként, h a természetes bevitel nem lehetséges. Amellett a naphiányos időszakban sokakat érint pl. a D-vitamin hiány – ilyenkor e vitamin étrend-kiegészítő formában történő rendszeres szedése szintén ajánlott. Hiszen ezek a D-vitamin készítmények segítenek fenntartani a szükséges vitaminszintet. Ha mégsem, multivitamin termékek adott ideig történő szedése javasolt, mérsékelt dózisban, ami csökkenti a vitamin-egyensúly hiányából eredő bajok esélyét.

Fotó: 123rf.com

A vegetáriánusoknál fennállhat a vitaminhiány kockázata

Igaz
Az állati eredetű élelmiszereket mellőző étrend követésekor felléphet vitaminhiány – egyebek mellett nagyon gyakran elégtelen lehet a B12 vitaminszint. Az egyik amerikai egyetem kutatói szerint a vegetáriánusok 90%-ánál fennáll ennek kockázata. Ami súlyos következményekkel járhat, pl. növelheti az ischaemiás stroke veszélyét – mutat rá egy másik, brit tanulmány.

Forrás: Galenus