A stroke ma Magyarországon minden negyedik halálesetért felelős. Mégis kevesen tudják, hogy az esetek döntő többsége nem hirtelen csap le, hanem hosszú évek alatt alakul ki – észrevétlenül, csendben. A baj forrása legtöbbször a nyaki verőér, a carotis artéria, amely az agy egyik legfontosabb vérellátó útvonala. A nem megfelelő életmód következtében, valamint életkor előrehaladásával az ér falában meszes plakkok (lerakódások) alakulhatnak ki, melyekből a vér áramlásának hatására apró darabok szakadhatnak le, ami az apróbb agyi erekben egy életet megváltoztató agyi érkatasztrófához vezethet.
A témában Dr. Bácsi Attila, a Mentaház Magánorvosi Központ kardiológus szakorvosa van a segítségünkre.
A stroke és megelőzése
A stroke alattomos betegség. Gyakran semmilyen előjel nem mutatkozik, vagy csak apró figyelmeztetések: elhomályosul a látás néhány másodpercre, elnehezül a kar, elakad a szó, majd minden rendeződik – mintha mi sem történt volna. Ezek a rövid epizódok azonban vészjelek. A szervezet ilyenkor már próbálja jelezni, hogy az agy vérellátása bizonytalan, és ha nem történik semmi, a következő roham végzetes lehet.
Ha az epizódok jelentkeznek, mindenképpen érdemes kideríteni, mekkora a baj. Ebben segíthet a nyaki ultrahang. Ez a fájdalommentes, sugárzásmentes vizsgálat képes kimutatni azokat a korai érelváltozásokat, amelyek más módon még láthatatlanok.
A stroke szempontjából legnagyobb veszélyben azok vannak, akiknél több kockázati tényező is fennáll: magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, túlsúly vagy magas koleszterinszint. Az érelmeszesedés ezeknél az embereknél gyorsabban halad előre, az érfalak rugalmatlanná és sérülékennyé válnak. Sokszor még panaszmentes embereknél is kimutatható kezdődő szűkület – ezért fontos, hogy a carotis ultrahangot ne csak tünetek esetén, hanem megelőzésként is elvégeztessük – mondja Dr. Bácsi Attila, a Mentaház Magánorvosi Központ kardiológus szakorvosa.
Forrás: Mentaház Magánorvosi Központ
