Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

0
5
Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás
Fotó: drazenzigic © freepik.com

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:

  • új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
  • hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
  • tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
  • fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)

A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Zsibbadás: nem mindig ártalmatlan

A végtagok átmeneti zsibbadása gyakran mechanikai eredetű (pl. nyomás vagy rossz testhelyzet miatt), de ha a zsibbadás:

  • ismétlődően jelentkezik ugyanazon a területen
  • féloldali
  • érzés kieséssel, gyengeséggel vagy ügyetlenséggel társul

akkor neurológiai vizsgálat indokolt. Ezek a tünetek utalhatnak perifériás idegkárosodásra, gerincvelői kompresszióra vagy agyi keringési zavarra

Beszédzavar: figyelmeztető jel lehet

A beszédértés és -alkotás az agy temporális és frontális lebenyének összehangolt működését igényli. Ha valaki nem találja a szavakat, összekeveri a kifejezéseket, nem érti meg, amit hall, vagy nehezen fejezi ki magát, az akár a domináns félteke beszéd központjának érintettségére utalhat. Egyetlen ilyen epizód is indokolja a neurológiai kivizsgálást.

További tünetek, amelyek kivizsgálást igényelnek

  • hirtelen fellépő látászavar (homályos látás, kettős látás, látótérkiesés)
  • szédülés, egyensúlyzavar, bizonytalan járás
  • átmeneti izomgyengeség vagy bénulás
  • tudatzavar, zavartság, memóriazavar

Ezek a tünetek akár stroke, TIA vagy más neurológiai kórkép előjelei lehetnek. A korai diagnózis és kezelés jelentősen javítja a prognózist, csökkenti a maradandó károsodás esélyét – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológud, neurofiziológus főorvosa.

Miért fontos a kivizsgálás akkor is, ha „csak egyszer” történt?

Az idegrendszeri tünetek nem véletlenszerűek. Minden epizód mögött valamilyen ok húzódik meg – lehet ártalmatlan, de lehet súlyos is. Egy alapos neurológiai kivizsgálás – amely magában foglalja a neurológiai fizikális vizsgálatot, valamint meghatározza képalkotó eljárások szükségességét (CT, MRI) – és segít feltárni a valódi okokat, mellyel időben meg lehet kezdeni a szükséges kezelést.

A neurológiai tünetek a szervezet korai segélykiáltásai. Nem az a cél, hogy minden fejfájás mögött súlyos betegséget feltételezzünk, hanem hogy a vizsgálat során megnyugtató választ adjunk, vagy szükség esetén időben további célzott kivizsgálásra irányítsuk a pácienst – megelőzve ezzel akár a stroke-ot vagy más komolyabb idegrendszeri kórképet.

Forrás: Mentaház Magánorvosi Központ