Lassan, fájdalom nélkül, de jelentősen romlik a látás – ki kívánná ezt magának? A szürke hályog kialakulásával a szemlencse bizonyos fokig, vagy teljesen elszürkülhet. Mintha a beteg felvett volna egy piszkos szemüveget. A homályos látás mellett nő a fényérzékenysége is. Lehetséges, hogy bizonyos vitaminok hiánya hozzájárul ehhez? Az okokat és megelőzési lehetőségeket Dr.Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal jártuk körbe.

Ahogy öregszik az ember, a szeme belsejében levő lencse homályossá, „felhőssé” válhat és ez csökkent látásélességet okoz. A ködös, felhős lencse a katarakta, vagy szürke hályog. Nem kevés idős embertől hallhatjuk, hogy szürke hályog miatt vannak látásproblémái. Sokan belenyugvással beszélnek róla, mivel ahogyan nő az éveink száma, annál nagyobb az esélye annak, hogy ez a szemprobléma veszélyeztetni kezdi a látást.

Lassú, de bizos látásromlás

A szürke hályog vagy katarakta lassan és fájdalom nélkül jelentkezik. Amíg kicsi, a látásprobléma nem igazán érzékelhető, a „köd” csupán a szemlencse kis részét befolyásolja.

Majd a szemlencse állománya bizonyos fokig vagy teljesen elszürkül. Ennek következtében már nem lesz áttetsző, nem jut elég fény az ideghártyára, azaz a retinára. Kialakul a homályos látás. A beteg úgy érzi, mintha köd ereszkedett volna rá, vagy piszkos szemüveget viselne. Látása nem éles, sőt fényérzékenysége is megnő. Valamennyi tartományban csökkent a látás élessége a homályok miatt.

A szürke hályog nem törvényszerű

Ahogyan a makula degeneráció esetében, a szürke hályognál sem tekinthető törvényszerűnek, hogy a megbetegedés minden idős embert érint. Dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos egy ausztrál tanulmány szerepét emeli ki abban, hogy erre fény derült. A tanulmányt 1977-ben kezdték el, amikor a benne résztvevők 49 évesek vagy ennél idősebbek voltak. Több mint 3500 alanya volt a vizsgálatnak.

Öt évvel a tanulmány kezdete után ellenőrzésen vettek rész, ahol kiderült: az alanyok 5,7 százalékánál alakult ki szürke hályog, ám sokkal nagyobb volt a megbetegedés jelentkezésének valószínűsége (28 %), amikor külön vizsgálták a magas homocysztein-szinttel és emellett alacsony folsav- és B12-vitamin-szinttel rendelkező személyeket. Megállapítást nyert, hogy náluk ötször nagyobb volt a szürke hályog kialakulásának valószínűsége.

Egy amerikai tanulmány ugyancsak rávilágított arra, hogy a B12-vitamin hosszútávú használata csökkenteni látszik a jelentős változás, az úgynevezett agykérgi szürke hályog kockázatát.

A homocysztein szintről (Hcy) inkább az a köztudott, hogy megemelkedése a szív- és érrendszeri betegségek fokozott rizikójáról árulkodik. Az kevésbé ismert, hogy ha magas értéket mutat a Hcy, a sejtekben nincs elegendő B12-vitamin és B9-vitamin, vagyis folsav. Anyagcsere-elváltozások történnek, melyek során nő nemcsak a homocysztein-szint, hanem az össz-koleszterin és az LDL („rossz”) koleszterin szintje is. A Hcy meghatározását egyébként egy rutin laboratóriumi vizsgálat során el lehet végezni.

Megszüntethető a „köd”?

Dr.Bezzegh Attila hangsúlyozta, hogy bár az ausztrál tanulmány eredményei alapján van összefüggés a vér alacsony B12 vitamin- és folsav szintje, valamint a homocysztein magas szintje és a szürke hályog kialakulása között, ezzel még nem jelenthetjük ki, hogy ha a szükséges vitaminokat visszapótoljuk, akkor biztosan megelőzhetjük vele a szembetegséget, sőt akár gyógyíthatjuk is azt.

Ahhoz, hogy kimondhassuk, a B12-vitaminnak és a folsavnak van szerepe a megelőzésben, átfogóbb klinikai vizsgálatok kellenek.

A szürke hályogot jelenleg szemészek által javasolt és végzett eljárásokkal kezelik, nem ritkán meg kell műteni a szemet. Gyógyír nincs erre a szemproblémára, általában az operáció az egyedüli hatékony segítség a látás korrigálására. Fájdalommentes, ambuláns beavatkozás, melyet általában kevesebb, mint fél óra alatt elvégeznek. A műtét során a homályos természetes lencsét eltávolítják és helyére mesterséges lencse kerül.

Ne spóroljunk a B12-vel

Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy a B12-vitamin fogyasztását nem árt komolyan venni. Állati eredetű élelmiszerekben megtalálható, így a húsokban, halban és a tejtermékekben. Legjobb forrásai a kagyló és egyéb puhatestűek, a második legjobb pedig a máj.

Ám akik ilyesmit nem esznek – például mert vegetáriánusok –, azoknak kiegészítőkből fontos pótolniuk ezt a vitamint, hogy meggátolják a tápanyaghiányt. A javasolt mennyiség napi 500-1000 mikrogramm a B12-vitaminból. Hiánya a látászavaron kívül számos egészségügyi problémát kiválthat – kezdve a fáradtságtól és hasmenéstől a memóriazavaron át a vérszegénységig és a gyenge idegi funkciókig. Jobb ezeket a problémákat okosan megelőzni!

Dr.Bezzegh Attila

drbezzegh.hu