5 ok, hogy miért együnk kevesebb húst?

1. A gyulladásos jelenségek csökkentéséért

A hús gyulladást elősegítő alkotóelemeket is tartalmaz, úm. telített zsírsavakat, omega 6 zsírsavat, vasat… Márpedig a gyulladás „megágyaz” számos betegségnek, mint pld. a túlsúlyosságnak, az elhízottságnak, a cukorbetegségnek…. A magas hőmérsékleten történő sütés-főzés csak súlyosbítja ezt a problémát. Így a Nemzetközi Rákkutató Központ (CIRC) a vörös húst a „valószínűleg karcinogén (rákkeltő)” kategóriába sorolta. Ezzel szemben a növények antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevői sejtvédő hatásúak.

2. A feltöltődésért rostokkal

Míg az egészségügyi hatóságok kb. 30 gr rost fogyasztását javasolják naponta, mi átlagosan csak 15-20 gr-ot fogyasztunk. Pedig az ajánlás betartását számos érv támasztja alá. A rostok csökkentik az ételek glikémiás indexét (vércukor emelő képességét), hosszan tartó jóllakottság-érzést biztosítanak, miáltal elkerülhető a nassolás. Táplálják a mikrobióták (a bélrendszer mikroorganizmusainak összessége) jó baktériumait, melyek többek közt szabályozzák a testsúlyt is. Végül csökkentik a cukor- és koleszterinszintet a vérben. A rostok csak a növényekben találhatók, így ezzel is indokolható, hogy kevesebb húst, és több zöldséget-gyümölcsöt fogyasszunk.

3. A méreganyagok gyorsabb távozásáért

A hasi hízás megelőzéséért    

A húsok különösképpen bővelkednek purinban, mely káros hatású vegyület savasítja a szervezetet (lebontási terméke a húgysav). Pld. 100 gr marhahús 1500 mg-ot, 100 gr hal 150 mg-ot, míg 100 gr sárgarépa 5 mg-ot tartalmaz belőle. Márpedig az elsavasodott szervezet működése lelassul, amellett a máj és a vese (két fő kiválasztó szervünk) sem tudja megfelelően betölteni méregtelenítő funkcióját. Ezenkívül a purinban és telített zsírokban bővelkedő táplálkozás, társítva kevés testmozgással,  a hasi zsírréteg raktározódásához vezet. Ráadásul ettől a legnehezebb megszabadulni, és ártalmas az egészségre.

Fotó: pixabay.com

4. A mikrobióták megfelelő összetételéért

A húsfogyasztás elősegíti a mikrobiótákban a rossz baktériumok elszaporodását. A rossz bélbaktériumok súlyos következményei közé tartozik az elhízás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség… Míg a prebiotikus (élelmi) rostok, melyekben bővelkednek a gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék és mindenféle olajos magvak, éppen ellenkezőleg, elősegítik a jó baktériumok szaporodását.

A mikrobióta megfelelő összetétele rendkívül fontos, mert az a szervezet számos funkciójában vesz részt, így pld. az emésztésben és az immunvédelemben, de a súlykontroll is idetartozik, az étvágy és a kalória-bevitel befolyásolásával.

5. A „jó húsok” előnyben részesítéséért

Hajdanán, a nagyüzemi állattartás/szarvasmarha tenyésztés elterjedése előtt általában kevés húst fogyasztottak az emberek, mert a hús ritka volt és drága. Napjainkban már az olcsó és a drágább húsok széles választéka áll rendelkezésre a boltokban. De sajnos az előírásoknak sokszor nem megfelelő, rossz körülmények közt tartott, olykor antibiotikumokkal kezelt állatok húsa az olcsó. A „jó húsok” fogalma viszont, a bio-állattartás elvei szerint (vegyszermentes tartási környezetben és feltételek mellett) nevelt állatok húsát foglalja magában. Természetesen az utóbbiakat tanácsos vásárolnunk, amennyiben húst fogyasztunk.