A hamis bor felismeréséhez fel sem kell bontani a palackot

Magyarországon legendák keringenek a borhamisításról (is). Egyesek a tablettát emlegetik, mások gyakran vélnek pancsolt borral találkozni, és vannak, akik az Alföld néptelen részeinek tanyáira utalnak sejtelmesen. Pedig a borhamisítás ennél sokkal kifinomultabb…

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak a borok – és szeszes italok, például pálinkák – készítését ellenőrizni hivatott igazgatósága már-már James Bondot is megszégyenítő módszerekkel kutatja a hamis magyar és külföldi borokat. A sok ezer vizsgálat végeredménye nyomán maga Mészáros Kálmán igazgató is megnyugtathatja a fogyasztókat.

  • Mit jelent a borhamisítás? Az emberek fejében ez általában megegyezik a tablettás vagy pancsolt borral.

A borhamisítás a mi felfogásunk szerint minden olyan eljárás vagy segédanyag használata, melyet a jogszabályok nem engednek meg a borkészítés során. Ha a hamisítás témaköréről beszélünk, első feladat ennek pontos definiálása. A 2004. évi XVIII. törvény (bortörvény) 20. § (2) bekezdése a következőképen definiálja a borhamisítást: „Az a borászati termék, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, nem minősül szőlőbornak.” Hamisított borászati terméknek az e jogszabály megfogalmazása szerint készített termékeket nevezzük. Egyrészről tehát hamisított terméknek minősül, ha a borkészítéshez engedélyezett anyagot használnak nem megengedett mennyiségben, például a megengedettnél több répacukrot adnak a musthoz. Másrészről hamisítás, ha olyan anyagot használnak, amely nem engedélyezett, például mesterséges színezéket, édesítőszert, glicerint, glikolt, vizet.

  • Szakmai szemmel milyen főbb kategóriái vannak a borhamisításnak?

A fenti két kategórián kívül minden olyan élelmiszertermék, amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt, illetve amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára, amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik, amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, továbbá amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából.

  • Milyen technikákkal lehet azonosítani a hamisított bort?

A nemzetközi színvonalú laboratóriumunkban jelenleg 177 akkreditált vizsgálati módszert használunk, és folyamatosan bővítjük a műszaki területünket. Képesek vagyunk atomi szinten vizsgálni a termékeket annak érdekében, hogy a termék pontos növényi eredetét meghatározzuk. Akár palackon keresztül, bontás nélkül is meg tudunk határozni egyes paramétereket, már a kereskedelmi helyszínen. Széles a technikai arzenálunk: a klasszikus analitikai módszerektől kezdve mágneses magrezonancia-analízist, izotóparány-vizsgálatokat, tömegspektrometriás, fotometriás, kromatográfiás, ELISA technikát, atomabszorpciós vizsgálatokat alkalmazunk, és még sorolhatnám. A bor- és szeszesital-vizsgálathoz a nálunk jelentősebb bortermelő országokban is alkalmazott, korszerű analitika széles spektruma áll rendelkezésünkre – említi büszkén Mészáros Kálmán.

  • Mik a leggyakoribb trükkök, amelyeket a borászatok használnak?

Alapvetően elmondható, hogy a borhamisítások egyre ritkábban fordulnak elő. Ez köszönhető természetesen a szigorú jogszabályoknak, melyek a borágazat szereplői számára kötelezőek. Munkánk során a következőkkel találkozunk: nem szőlőeredetű cukorral végzett túlzott javítás, víz hozzáadása, mesterséges édesítőszerek használata.

  • Van mód arra, hogy a fogyasztók felismerjék a hamisított bort?

A jelenlegi korszerű módszerekkel készült hamisítványok laikusok számára nehezen felismerhetők. A gyanúsan olcsó termékekkel mindig óvatosan kell bánni, ez alapszabály a borok esetében is.

  • Mit tehetnek a fogyasztók akkor, ha hamisított bort kapnak vagy valamilyen minőségi hibát fedeznek fel az üzletben vagy a pincében akár kimérve vásárolt borban?

Minden fogyasztói észrevételt, amely az élelmiszerláncban észlelt problémákkal kapcsolatos, szívesen fogadunk az ingyenesen hívható Nébih-számon, a 06-80-263-244-en. A megfelelően megalapozott észrevételek esetében természetesen azonnal meghozzuk az adekvát hatósági intézkedéseket, melyek segítségével biztosítjuk, hogy a fogyasztók élelmiszer-biztonsági szempontból megbízható terméket tölthessenek poharukba.

  • Vannak-e az egészségre kifejezetten káros borhamisítási trükkök, és előfordulnak-e Magyarországon?

A gyenge minőségű hamisítványok esetében előfordulhat természetesen olyan eset, hogy egészségre káros anyag kerül a borba, például túl magas kén-dioxid-tartalom, esetleg nehézfémek, toxinok, glikol, metanol, de ezek jelenléte a magyar piacon szerencsére nem jellemző.

  • Mely illegális adalékokat lehet a leggyakrabban felfedezni a borokban?

Esetenként találkozunk mesterséges édesítőszerekkel, színezékekkel, glicerinnel, de ezek száma viszonylag alacsony. Úgy gondolom, hogy a hazai forgalomban lévő borok élelmiszer-biztonsági szempontból megbízhatók.

A teljes interjú Mészáros Kálmánnal, a Nébih borászati és szeszesital-igazgatóságának vezetőjével az Magyar Nemzet honlapján olvasható.

 

hamisitasellen.hu