„Nem tudom összeszedni magam…” – Mit tehetünk a tavaszi fáradtság ellen? (1. rész)

0
1762

A tavasz beköszöntével sokunkban felgyülemlik a zord téli időszak okozta fáradtság, és nehezen tudunk kilábalni belőle… Gondot okoz a felkelés reggel, napközben nincs elég energiánk feladataink elvégzésre, és gyakran kimerülten, rosszkedvűen fejezzük be a napot… Nem árt tehát megismerni a szakemberek jó tanácsait, ötleteit, melyek lehetővé teszik, hogy visszanyerjük vitalitásunkat, mire tartósan megérkezik a szép idő.

Amikor úgy érezzük, hogy eluralkodik rajtunk a szellemi-fizikai kimerültség, annak egyik kiváló ellenszere a sok testmozgás. A rendszeres fizikai aktivitás révén a „rossz fáradtság” átalakulhat „jó fáradtsággá”, a közben termelődő endorfin hormon miatt (amely nemcsak a jó közérzet, ill. a boldogság, hanem a dinamizmus hormona is). Előnye még, hogy a mozgáshoz felhasználunk energiát, de energikusabbak is leszünk tőle. A táplálkozás terén a fordítottja igaz: vissza kell fogni magunkat, mert ha nem fordítunk gondot a mennyiségre és a minőségre, étrendünk nem kiegyensúlyozott, pld. minél több cukrosat, zsírosat fogyasztunk, az emésztés annál több energiát vesz el. Már nem helytálló az a régi felfogás, hogy télen nehezebb ételeket együnk a hideg elleni védekezés ürügyén, mivel időnk legnagyobb részét a fűtött szobában töltjük. A megoldás: tavasz táján könnyítsünk a menün, és válasszunk olyan ételeket, melyek energikusabbá tesznek.

Egyéb jó tanácsok néhány gyakori, főként tavasszal felmerülő problémára:

„Állandóan kimerültnek érzem magam”

Tudni kell lazítani!

Jó formában vagyunk reggel, de a nap végére teljesen „kifacsartnak” érezzük magunkat, az a benyomásunk, mintha lefutottuk volna a maratont.

 

  • Valószínűleg túl sok feladatot vállaltunk napközben, ez lehet az ok. Igaz, bőven vannak fontos tennivalók, de azokat lehetőleg ne halmozzuk fel egy napra. Prioritásuk szerint koncentráljunk rájuk, és fokozatos legyen a teljesítés.
  • Tanuljuk meg, hogy nem kötelező mindent elvállalnunk… Utasítsunk el kéréseket, találkozókat, meghívásokat anélkül, hogy bűntudatot éreznénk. Először nehezen fog menni, aztán egyre könnyebb lesz! Legyenek esték, amikor pld. nem mi készítjük a vacsorát – a többi családtag is gondoskodhat róla – , hanem profitálunk az így felszabaduló időből, és egy jó könyvvel a kezünkben korábban lefekszünk. Emellett az állandó sietés, „hajtás” is elveszi az energiánkat rohanó világunkban. De mi akadályoz meg bennünket abban, hogy lassítsunk a ritmuson, és csökkentsük a kívánalmak számát? Például gyakran látunk fiatal anyukákat, akik nemrég szültek, és most a végsőkig kimerítik magukat a babával járó és a háztartási munkák miatt. De miért nem pihennek le ők is egy kicsit, amikor a pici alszik? Vannak olyan teendők, melyek várhatnak – és a mama sokkal jobban fogja érezni magát, könnyebben alkalmazkodik az új helyzethez, ha többet pihen.  Más esetben is az legyen az elv, hogy ne akarjunk tökéletesek lenni, vegyük figyelembe fizikai-szellemi korlátainkat.
  • Ne engedjünk a lustaság kísértésének, ha testmozgásról van szó! A fáradtság ne legyen ürügy arra, hogy kihagyjuk a tornaórát, vagy az edzést. Törődjünk magunkkal e tekintetben is, szánjunk időt a mozgásra, és ne értékeljük alul magunkat az „úgysem segít” jellegű gondolatokkal.

„Ébredéskor nyomott hangulatban vagyok”

Törekedjünk több fényre!

Már akkor fáradtnak érezzük magunkat, ha ébredéskor rágondolunk az előttünk álló napra. Egy vágyunk van csak: ágyban maradni. Minden gond ránk nehezedik, nyomasztónak látszik, semmihez sincs kedvünk… Ez szezonális depresszió is lehet, ha még nem köszöntött be a tartósan napos idő…

  • Próbálkozzunk fényterápiával – ha világos, tiszta az idő, akár reggel, indulás előtt szenteljünk néhány percet a szabadban való tartózkodásra. Egyéb napokon fényterápiás lámpát is igénybe vehetünk.
  • Ragadjunk meg minden alkalmat, hogy napközben is élvezzük a természetes, nappali fényt, a napsütést. Különösen törekedjünk rá, ha mesterséges fénynél dolgozunk. Mindamellett előfordulhat, hogy kezdődő depresszióról van szó, ha korán felébredünk, és nem tudunk ismét elaludni, csak sötét gondolatok törnek ránk. Mindezek miatt is állandósulhat a fáradtság. Ha ez az állapot hetek óta tart, forduljunk orvoshoz, hogy átjussunk ezen a nehéz időszakon.

„Reggelente nehezen szedem össze magam, rosszul alszom”

Adjunk elsőbbséget a jó alvásnak!

Nyitott szemmel fekszünk az éjszaka jó részében, vagy hajnaltól fent vagyunk… Ennek erdményeképpen csak „vonszoljuk magunkat” egész nap. Tehetünk ellene: a nyugodt, kellő ideg tartó alváshoz be kell tartani a szükséges életmódbeli szabályokat.

  • Vegyük figyelembe, mennyi alvásra van szükségünk (alkatunktól, elfoglaltságainktól, életkorunktól, de az évszaktól függően is), és annyi időt szánjunk az éjszakai pihenésre.
  • Rendszeresen azonos időben feküdjünk le, még akkor is, ha esti programunk van, vagy elmulasztjuk megnézni a film végét a tv-ben…
  • Rögzítsük a mindenkori felkelés idejét is, sokkal később ne keljünk fel a hétvégeken sem. Nem árt, ha tudjuk, hogy az éjfél előtti alvás a legjótékonyabb hatású szervezetünkre nézve.
  • Tanuljuk meg, hogy alvás előtt is lazítanunk kell, különösen, ha stresszes napunk volt, vagy amúgy is ideges alkatúak vagyunk.
  • Próbáljuk kiküszöbölni az alvást zavaró (nem külső) tényezőket! Pld. megkérdezhetjük a párunkat, alvás közben észlel-e nálunk valami rendelleneset. A horkolás, légzési problémák, „nyugtalan láb szindróma” – mind zavarhatják az alvási ciklust.
  • Az alvási ciklus zavarai esetén ajánlott az alvás–ébrenlét szakaszainak értékelése szakértővel, vagy részvétel alvásdiagnosztikai rendelésen.

A cikk 2. részét ITT olvashatja el!


Galenus